A különböző szárítási módszerek hatása az akácvirág gyógyászati anyagainak kémiai összetételére és antioxidáns aktivitására
Az akácvirágok az Albizia julibrissin Durazz hüvelyes növény szárított virágzatai vagy bimbói. Az előbbit "akácvirágnak", míg az utóbbit "akácrizsnek" nevezik. Édes és lapos természetűek, és nyugtató hatással vannak a szív- és májmeridiánokra, képesek enyhíteni a depressziót és megnyugtatni az elmét. A Hehuan virág gyógyászati felhasználásának hosszú története van, először a "Shennong Bencao Jing" című könyvben jegyezték fel. A történelem során feljegyzések szóltak arról, hogy ezt a gyógynövényt a depresszió enyhítésére és az elme megnyugtatására használták. A modern kutatások kimutatták, hogy az akácvirág nagy mennyiségű flavonoidot, például kvercetint és kvercetint, valamint kis mennyiségű hatóanyagot, például poliszacharidokat és illóolajokat tartalmaz. Ezek különböző farmakológiai hatásokkal rendelkeznek, mint például antidepresszáns, nyugtató-hipnotizáló, szorongásoldó, májvédő és antioxidáns.

Az akácvirágok nagy mennyiségű flavonoid glikozidot tartalmaznak, amelyeket az enzimek könnyen hidrolizálnak. A glikozidokat tartalmazó hagyományos kínai gyógyászat gyakran tartalmaz olyan enzimeket is, amelyek képesek hidrolizálni a glikozidokat. A szárítás a termőterületen történő betakarítást követően a friss akácvirágok esetében szükséges kezdeti feldolgozási folyamat. A különböző szárítási és kezdeti feldolgozási folyamatok aktiválhatják vagy gátolhatják az enzimaktivitást, ami az enzimek hatására a hatóanyagok hidrolíziséhez vagy megőrzéséhez vezet, és ezáltal változásokat okozhat az akácvirág gyógyászati anyagok minőségében. A "Qingqing" a tűz oltására szolgáló módszer, amely a betakarított növénytestben lévő bizonyos enzimek felhasználásával történik. A "hervasztás" módszerét széles körben alkalmazzák a kínai gyógyászati anyagok kezdeti feldolgozásában. A megfelelő "hervasztási" módszerek elpusztíthatják a friss növényekben lévő enzimaktivitást, ami előnyös a hatóanyagok megőrzése szempontjából, és befolyásolja a gyógyászati anyagok jellemzőit és minőségét. Az ésszerű szárítási és kezdeti feldolgozási módszer fontos szerepet játszik a flavonoid glikozidok megőrzésében az akácvirágokban. Az akácvirágok hagyományos szárítási módszere a napon történő szárítás, amelyet a természeti környezet nagymértékben befolyásol. A különböző specifikációjú akácvirágok megjelenése és morfológiája nagymértékben eltér egymástól. Nem világos, hogy az akácvirágok és az akácrizs esetében alkalmazható-e az univerzális napszárítási módszer.

Ezért ez a tanulmány az akácvirágot és az akácrizset tekinti kutatási tárgynak, összehasonlítja a hagyományos szárítási módszerek (napszárítás, árnyékszárítás), a különböző szárítási és szárítási módszerek (gőzzel való szárítás és szárítás, mikrohullámú szárítás és szárítás), a szárítás (30, 50, 70, 90 ℃) és a fagyasztva szárítási módszerek hatását a kulcsfontosságú hatóanyagokra és az antioxidáns aktivitásra az akácvirág két specifikációjában, és tudományos alapot nyújt az akácvirág feldolgozásához és felhasználásához a termelési területen.

 

Ez a cikk a hagyományos szárítási módszerek (napszárítás, árnyékszárítás), a szárítási módszerek (gőzzel való szárítás utáni szárítás, mikrohullámú szárítás utáni szárítás), a szárítás (30, 50, 70, 90 ℃) és a fagyasztva szárítás hatását vizsgálja az akácvirág két specifikációjának minőségére. HPLC-módszer kidolgozása az izokeritrin, a kvercitrin és a kvercetin tartalmának meghatározására, valamint UV látható spektrofotometria alkalmazása az összes flavonoidtartalom meghatározására. Hasonlítsa össze a különböző szárítási módszerekkel kezelt akácvirágok flavonoidtartalmának különbségeit. A különböző szárítási módszerekkel kezelt akácvirágok flavonoidtartalma között jelentős különbség van. A hagyományos szárítási módszerekkel összehasonlítva a szárított akácvirágok teljes flavonoidtartalma, izokvercitrin- és kvercitrin-tartalma a gőzzel való szárítás után szignifikánsan magasabb, míg a kvercetin-tartalom alacsonyabb volt. Az összes flavonoid- és az izokvercitrin-tartalom szignifikánsan a fagyasztva szárított akácrizs mintákban volt a legmagasabb, a kvercitrin-tartalom pedig a gőzzel elölt és szárított mintákban volt szignifikánsan a legmagasabb. A megfelelő "hervasztási" módszerrel a friss növényekben az enzimaktivitás elpusztítható és a hatóanyagok megtarthatók. Ebben az időben az erős áteresztőképességű gőzzel történő szárítási módszer elpusztíthatja a sejtszerkezetet és gátolhatja a hidrolitikus enzimek aktivitását, csökkentve a flavonoid glikozidok hidrolízisét; A fagyasztva szárítás során a víz közvetlenül szublimálható a szilárd állapotból a gáz halmazállapotba az eltávolítás érdekében. Az alacsony hőmérsékletű szárítás gátolhatja a hidrolitikus enzimek aktivitását, és megkönnyítheti a hatóanyagok megőrzését.
Az akác virágaiban található flavonoid komponensek, az izoquercitrin, a quercitrin és a quercetin az akác két gyógyászati anyagának fő hatóanyagai, amelyek jelentős antioxidáns hatással rendelkeznek. Ez a cikk öt antioxidáns módszert alkalmaz az akácvirág gyógyászati anyagainak minőségének és különböző szabad gyökökkel szembeni antioxidáns aktivitásának értékelésére. Az öt kiválasztott antioxidáns módszer különböző kísérleti elveinek köszönhetően a két akácvirág gyógyászati anyag antioxidáns aktivitása objektíven és átfogóan értékelhető. A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a különböző szárítási módszerekkel kezelt akácvirág minták antioxidáns aktivitása között jelentős különbségek mutatkoztak. A további korrelációs elemzés azt mutatta, hogy a kvercetin szignifikánsan pozitívan korrelált a DPPH szabadgyök-leválasztó képességgel, a Fe3+ redukciós képességgel és a teljes antioxidáns kapacitással (P<0,05). Az ABTS szabad gyökfogó képesség nagymértékben szignifikánsan pozitívan korrelált az összes flavonoidtartalommal (P<0,01), és a kvercetin-tartalom szignifikánsan pozitívan korrelált az ABTS szabad gyökfogó képességgel (P<0,05). Az összes flavonoidtartalom és a kvercetin-tartalom szignifikánsan pozitívan korrelált, és a kvercetin-tartalom az összes flavonoidtartalom értékelő indexeként használható. Feltételezhető, hogy a kvercetin és a kvercetin a fő antioxidáns hatóanyagok a két Acacia virág gyógyászati anyagban.
A különböző szárítási kezelések jelentős különbségeket mutatnak az akácvirágok kémiai összetételében és antioxidáns aktivitásában. A PCA-analízis segítségével átfogóan értékeltük a különböző szárítási módszerek hatását az akácvirág és az akácrizs minőségére olyan mutatók alapján, mint a kvercetin, a kvercetin, az izokvercetin, az összes flavonoidtartalom, a Fe3+ redukciós képesség, a DPPH szabad gyökfogó képesség, az ABTS szabad gyökfogó képesség, az O2- szabad gyökfogó képesség és a teljes antioxidáns kapacitás. A minták különböző specifikációit jelentősen befolyásolták a szárítási módszerek. Az átfogó értékelés megállapította, hogy mind az akácvirágot, mind az akácrizset nem szabad árnyékban szárítani, mivel a szárítási idő hosszabb volt, és károsíthatja a minták penészes minőségét. Az akácvirágok alkalmasak voltak 70 ℃-on történő szárításra, míg az akácrizs alkalmas volt a fagyasztva szárításra. Ez a tanulmány támpontot nyújt a kezdeti feldolgozási módszerek racionális kiválasztásához és a két akácvirág gyógyászati anyag minőségellenőrzési szabványainak javításához.