Mi a rizs enzimatikus fehérjékkel kapcsolatos kutatás előrehaladása？

A rizs főként keményítőből és fehérjéből áll, amelyből a keményítő a rizs teljes tömegének körülbelül 801 TP3T-jét, a fehérje pedig csak körülbelül 81 TP3T-jét teszi ki.

A rizsfehérjéket oldhatóságuk szerint négy kategóriába sorolhatjuk: 1. vízben oldódó fehérjék, tiszta fehérjék 2. sóoldódó fehérjék, globulinok 3. alkoholban oldódó fehérjék 4. lúgban oldódó fehérjék, glutén; a glutén és az alkoholfehérjéket tárolási fehérjéknek is nevezik, és ezek a rizsfehérjék fő összetevői.

Rizsfehérje extrakciós eljárás

1.Enzimatikus előkészítés:

Az enzimatikus extrakció egy ötlet a proteázok használata a rizsfehérje lebontására és módosítására, így oldható peptiddé válik, és kivonható. Ez a módszer a reakció körülmények enyhe, fehérje peptidláncok hidrolizálható rövid peptidláncok, javítva a fehérje oldhatóságát.

Az enzimatikus hidrolízis növeli a fehérjék hidrofób jellegét, ami hatékonyan javítja oldhatóságukat, emulgeálási és habzási tulajdonságaikat. A módszer hátrányai közé tartozik, hogy az előállítási költség magas, és a kivonási sebesség a felhasznált enzimtől függően nagymértékben változik. A proteázok különböző működési feltételei szerint a proteázok savas proteázra, semleges proteázra és lúgos proteázra stb. oszthatók.

2, lúgos savas kicsapási módszer:

A lúg a rizst a szoros keményítőszerkezetben lazává teheti, míg a lúg a fehérjemolekulákon a másodlagos kötés, különösen a hidrogénkötés romboló hatása van, és néhány poláris csoportot disszociálhat, így a fehérjemolekulák felülete azonos töltéssel rendelkezik. Így szolubilizáló hatással van a fehérjemolekulákra, és elősegíti a keményítő és a fehérje szétválasztását.

A proteáz enzimatikus hatása a rizsfehérjére

A rizsfehérje gyenge vízoldékonysága és az a tény, hogy a nem fehérje összetevők főként szénhidrátok, miatt a kivont fehérjét tovább kell tisztítani (Tisztítás). Cellulázzal, pektinázzal és izoamilázzal is kezelhető a több szénhidrát szolubilizációjának elősegítése érdekében.

1, lúgos proteázzal módosított rizsfehérje folyamat

Zúzott rizs → áztatás → nedves őrlés → rizsszűrő folyadék → keverőszűrő iszap

Rizsliszt: lúg (0,06mol/l) = 1:8 → szobahőmérsékleten keverés extrakció 2h → 3500r/min centrifugálás 20min → a felülúszót kivesszük → a pH-t 4,8 izoelektromos pontra állítjuk savas kicsapás → 3500r/min centrifugálás 10min → kicsapás → fagyasztva szárítás → a rizsfehérje lúgos extrakciója.

Lúgos extrakció rizsfehérje por → 5% (w/v) rizsfehérje szuszpenzió → hidratálás és oldódás szobahőmérsékleten 1 óra → 55 ℃ szuperkonstans hőmérsékletű vízfürdő → szerint a különböző mennyiségű enzim, szubsztrát koncentráció, pH enzim (pH-Stat [76] módszer a rendszer pH-jának stabilizálására, a hidrolízis mértékének mérése) → 3500r/min centrifugálás 20 percig → a felülúszó → 85 ℃ /10min enzimek inaktiválása → vákuumkoncentráció → fagyasztva szárítás → rizsfehérje por → 3500r/min centrifugálás 20 percig → a felülúszó → 85 ℃ /10min inaktiválás → vákuumkoncentráció fagyasztva szárítás → rizsfehérje emésztőanyagok

A lúgos proteázzal, az alkalázzal módosított rizsfehérjéhez képest az oldhatóság 13,92-szeresére nőtt, az emulgeálódás 3,07-szeresére nőtt, az emulgeálódás stabilitása 2,26-szorosára nőtt, a habzás 1,07-szeresére nőtt, a habstabilitás 1,21-szeresére nőtt, és a rizsfehérje proteolitikus termékek funkcionális tulajdonságai különböző mértékben javultak.

A Ji Wei és munkatársai által a rizsfehérje proteáz N-vel történő hidrolízisével összehasonlítva az Alcalase enzim emésztési termék oldhatóságának javulása jelentősebb volt; közel állt a fehérje oldhatóságának javulásához a módosított fehérje savas deamidálásával Jiang Tianyan által; és összhangban volt a Xuan Guodong, Guo Rongrong és Peng Qinghui által végzett, a rizsfehérje oldhatóságának javítására irányuló enzimes emésztési kutatás következtetéseivel, miszerint a fehérje oldhatósága több mint 90%-t ért el.

 

2, pepszinnel módosított rizsfehérje folyamat

Folyamat: rizsfehérje → pepszin-hidrolízis → enzim inaktiválása → fehérjekoncentráció mérése a felülúszóban → pH-érték 7,0-ra → dialízis → fagyasztva szárítás → a fehérjék funkcionális tulajdonságainak meghatározása.

A pepszin bizonyos mértékben befolyásolja a rizsfehérje oldhatóságát, és a befolyásoló tényezők a következők: pH-érték > enzim hozzáadása > hidrolízis ideje > hőmérséklet. Az optimális paraméterek a következők voltak: 7,0 U/g enzim hozzáadása, pH 1,5, 5 óra hidrolízisidő és 3 0 ℃ hőmérséklet. A hidrolizált rizsfehérje funkcionális tulajdonságai magasabbak voltak, mint a kezeletlen rizsfehérjeé.

Közülük az emulzióstabilitás és az emulgeálódás 3 3 . 2 8mi n , illetve 0,456 volt, amelyek még a szójafehérje és a tojásfehérje fehérjéjénél is magasabbak voltak. A habzási stabilitás és a habzási stabilitás 25,0% és 82,4% volt, a víztartó és olajtartó tulajdonság 2,80 és 3,30 g/g volt, ami 2,09-szer, illetve 2,92-szer magasabb, mint a kezeletlen rizsfehérjeé.

Összefoglaló

Összefoglalva, a rizsfehérje ésszerű aminosav-összetétellel, magas biológiai hatékonysággal, hipoallergén és magas tápértékkel rendelkezik. Az enzimatikus emésztés révén a rizsfehérje oldhatósága megnő, javul az emulgeálódás, az emulzió stabilitása, a víztartó képesség és az olajtartó képesség, és javul a rizsfehérje minősége, így az állatok könnyebben felszívódik és hasznosul.

Kína egy nagy rizstermelő ország, bőséges rizsforrásokkal, amely alapot nyújt a rizsfehérje fejlesztéséhez és felhasználásához, a rizsfehérje, mint nagyon értékes növényi fehérjeforrások, a Kínában elégtelen takarmányfehérje-források problémájának megoldásához megvalósítható utat biztosít.