A hajdina méhpempő polifenolok gátló hatása az alfa-amilázra
A méhpempő egy szemcsés anyag, amelyet a dolgozó méhek a növényi virágpor összegyűjtésével, majd nyállal és nektárral összekeverésével képeznek. A méhpempő tápanyagokban gazdag, és az "univerzális tápanyagbank" néven ismert, így kiváló minőségű természetes táplálékkiegészítő. A kutatások szerint a méhpempő fontos szerepet játszik a vércukorszint és a zsírszint csökkentésében, az immunitás fokozásában, a prosztatabetegségek gátlásában, a rák megelőzésében és a rák ellen stb. Például a repce méhpempő in vitro vércukorcsökkentő hatású, a kamélia méhpempő pedig a vércukorszintet csökkentő hatású a cukorbetegség modell egerekben; a méhpempő kivonat képes gátolni a prosztata hiperpláziát is a jóindulatú prosztata hiperpláziás egerekben. A méhpollen peptidek fokozhatják a humorális és celluláris immunfunkciót immunhiányos egerekben. A méhpempő funkciója a benne található különböző bioaktív komponensekhez, mint például polifenolok, flavonoidok, poliszacharidok, peptidek stb. kapcsolódik. Ezek közül a polifenolos vegyületek a méhpollen egyik legfontosabb aktív összetevői.
A polifenolos vegyületek közé elsősorban az antociánok, flavonoidok, flavonolok, fenolsavak, tanninok és egyéb anyagok tartoznak, amelyeknek klinikai alkalmazási lehetőségei vannak. Az egyik legfontosabb alkalmazás a vércukorszint csökkentését segítő funkcionális élelmiszerek kifejlesztése. Számos jelentés megállapította, hogy a növényi polifenolok csökkenthetik a vércukorszintet cukorbeteg egerekben, például a sophora japonica polifenolok, a vadon élő Lonicera japonica polifenolok, az áfonyalevél polifenolok stb. Ezek a vércukorszintet a vércukor-anyagcserében szerepet játszó kulcsenzimek gátlásával tudják csökkenteni. A polifenolok, mint a méhpollen fontos hatóanyagai, szintén hipoglikémiás hatással rendelkeznek. A flavonoidok a vércukorszint szabályozásában részt vevő különböző kulcsenzimek, mint például az alfa-amiláz és az alfa-glükozidáz katalitikus aktivitásának gátlásával képesek hipoglikémiás hatást kifejteni.

Az alfa-amiláz a vércukorszint szabályozásában kulcsfontosságú enzim, amely a keményítőt a keményítőben lévő alfa-1,4-glikozid kötéseken keresztül maltózzá és glükózzá alakítja, ami a posztprandiális vércukorszint gyors emelkedéséhez vezet. Az α - amiláz aktivitásának gátlásával a keményítő emészthetőségének csökkentése érdekében késleltetheti a keményítő emésztését, gátolhatja a glükóz bélrendszeri felszívódását, hatékonyan szabályozhatja a szervezet vércukorszintjét, és így enyhítheti a cukorbetegség tüneteit. Ezért az α - amiláznak a 2-es típusú cukorbetegség terápiás célpontjaként való alkalmazása a klinikai gyakorlatban használt különféle hipoglikémiás gyógyszerek, például az akarbóz, a voglilitse, a miglitol stb. előállítását eredményezte. Ezek a gyógyszerek azonban mind bizonyos mellékhatásokkal járnak, ezért sürgősen szükség van természetes hipoglikémiás gyógyszerek kifejlesztésére természetes termékekből. Annak tisztázása érdekében, hogy a természetes termékek, például a méhpollenből származó összes polifenolok felhasználhatók-e a természetes hipoglikémiás gyógyszerek kifejlesztésében, mélyreható kutatásokat kell végezni a méhpollen polifenolok cukoranyagcsere enzimekre gyakorolt gátló hatásairól és molekuláris mechanizmusairól.
A hajdina, mint fontos gabonanövény, a jelentések szerint hipoglikémiás hatással rendelkezik, és a hajdina méhpollen poliszacharidjainak is kimutatták hipoglikémiás hatását. A polifenolokat azonban, mint a hajdina méhpempő fő hatóanyagát, nem vizsgálták hipoglikémiás hatásuk szempontjából. Ennek fényében ez a tanulmány a hajdina méhpollen polifenolokat (BBPP) tekinti kutatási tárgynak, és három szempontból vizsgálja az alfa-amilázra gyakorolt gátló hatását és mechanizmusát: enzimkinetika, fluoreszcencia spektroszkópia és ultraibolya spektroszkópia. A magas hőmérséklet, az erős lúg, a fény, valamint az oxidáló és redukáló szerek magas koncentrációjának hatását is vizsgáltuk a BBPP alfa-amiláz aktivitást gátló hatására. Ez a kísérlet elméleti alapot nyújthat a hajdina méhpempő átfogó hasznosításához, valamint természetes hipoglikémiás gyógyszerek és az alfa-amiláz inhibitorok összetett készítményeinek kifejlesztéséhez.
Ez a kísérlet különböző spektroszkópiai elemzéseket és gátlási kinetikát használt a BBPP alfa-amilázra gyakorolt gátlási mechanizmusának vizsgálatára. Az eredmények azt mutatták, hogy a BBPP erős és reverzibilis vegyes kompetitív gátló hatást fejtett ki az alfa-amilázra, és a gátlás hatékonysága dózisfüggő volt, az IC50 értéke 2,00 ± 0,06 mg/ml volt. A BBPP különböző körülmények között végzett stabilitási elemzése azt mutatta, hogy a magas hőmérséklet, az erős lúg, a fény, valamint az oxidálószerek és redukálószerek magas koncentrációi mind csökkentik a BBPP alfa-amilázra gyakorolt gátló hatását. A fluoreszcencia spektrum kioltási elemzése azt mutatja, hogy a BBPP 273-298K-nál statikus kioltást és 298-310K-nál dinamikus kioltást mutat, a kettő között csak egy kötőhely van. A szinkron fluoreszcencia spektroszkópia azt jelzi, hogy a BBPP hajtogatási változásokat okoz az α - amiláz tirozin maradékok környezetében és növeli a hidrofobicitást. Ez a cikk a BBPP α - amilázra gyakorolt gátló hatásának vizsgálatára összpontosít, mint hipoglikémiás hatóanyag a posztprandiális hiperglikémia enyhítésére. Később tanulmányozzuk a BBPP hipoglikémiás funkcióját diabéteszes modellállatokon, valamint elemezzük és értékeljük a hipoglikémiás gyógyszerként való kifejlesztésének megvalósíthatóságát.