Az élelmiszer besugárzása az élelmiszerek (beleértve a nyersanyagokat is) sugárzással történő besugárzására, a friss élelmiszerek bizonyos élettani folyamatainak (csírázás és érés) késleltetésére, vagy az élelmiszerek rovarölő, fertőtlenítő, baktériumölő, penész elleni és egyéb kezeléseinek alkalmazására utal, a tartósítási idő meghosszabbítása, stabilizálása és az élelmiszer-műveleti folyamat minőségének javítása érdekében.

Műszaki jellemzők

1. Szobahőmérsékleten vagy alacsony hőmérsékleten végezhető, és az élelmiszer hőmérsékletének emelkedése a kezelés során nagyon kicsi, ami elősegíti az élelmiszer minőségének megőrzését;

2. A sugárzás (pl. γ-sugár) erős áthatoló erővel rendelkezik, amely képes a csomagolás alatt és felolvasztás nélkül besugározni az élelmiszert, és elpusztítani az élelmiszer mélyén megbúvó kártevőket, parazitákat és mikroorganizmusokat;

3. A besugárzott élelmiszer nem hagy maradványokat;

4. A besugárzással történő tartósítási módszerek energiát takaríthatnak meg az olyan módszerekhez képest, mint például az élelmiszerek fagyasztása és tartósítása;

5. Javíthatja bizonyos élelmiszerek folyamatát és minőségét;

6. nagy beruházást és speciális berendezéseket igényel a sugárvonalak (sugárforrás) előállításához, és biztonsági intézkedésekkel biztosítja, hogy a sugárvonalak ne szivárogjanak;

7. a különböző termékek és különböző besugárzási célokra a megfelelő besugárzási dózis szabályozásának kiválasztása a legjobb gazdasági hatás és a társadalmi előnyök elérése érdekében.

Befolyásoló tényezők

1. Besugárzási dózis
Az FDA, IAEA, WHO az élelmiszerek besugárzásának különböző céljai és jellemzői szerint az élelmiszerek besugárzását 3 kategóriába sorolja:

A Tárolási besugárzással (radarizálással) szembeni ellenállás: A fő cél a mikroorganizmusok és egyéb szervezetek számának csökkentése az élelmiszerben, a friss élelmiszerek főzés utáni időszakának és eltarthatóságának meghosszabbítása (pl. csírázásgátlás, késleltetett érés, rovarok elpusztítása, paraziták inaktiválása). Ez a folyamat a növényi szövetekben végbemenő enzimatikus változások eredménye. Ezt az eltarthatóságot meghosszabbító kezelést néha "besugárzással történő tartósításnak" nevezik, és 5 kGy vagy annál kisebb sugárzási dózisokat alkalmaznak.

B Sugárpasztőrözés (radicidatron): Szilárd élelmiszerek sugárzással történő pasztőrözése, mint pl. hús, baromfi, tenger gyümölcsei stb. a kórokozók és a vírusoktól eltérő mikroorganizmusok eltávolításának praktikus módszere. Ezt úgy érik el, hogy csökkentik a patogén mikroorganizmusok nem spórás formáinak számát, amelyek különösen életképesek és a besugárzott termékekben semmilyen szabványos módszerrel nem mutathatók ki. A fagyasztást általában a besugárzási folyamat után is folytatják. Ezt a kezelést, amely a patogén baktériumokkal és parazitákkal fertőzött élelmiszerek inaktiválásával javítja az élelmiszerek higiéniai minőségét, néha "sugársterilizálásnak" nevezik. A közepes dózisú alkalmazások nagyon hasonlítanak a hőpasztőrözéshez, innen a sugárpasztőrözés elnevezés, abban az értelemben, hogy bizonyos nem spóraképző patogén baktériumok (pl. szalmonella) nem mutathatók ki az élelmiszerben. Az alkalmazott besugárzási dózisok tartománya 5-10 kGy.

C Besugárzás Arrhenius-sterilizálás (radappertizaton): az alkalmazott besugárzási dózis nullára vagy korlátozott számúra csökkenti az élelmiszerben lévő mikroorganizmusokat (a mikrobapopuláció sterilizálási szintre csökken), és e besugárzási kezelés után az élelmiszer egy bizonyos tárolási időtartamig olyan körülmények között tárolható, hogy nem történik újbóli szennyeződés. A dózistartomány 10 kGy vagy annál nagyobb.

2. Az élelmiszerek állapota besugárzáskor
A szennyezett mikroorganizmusok, kártevők és más típusú és számú élelmiszer növekedési és fejlődési szakasza, érettség, a gyors és lassú légzés és anyagcsere és egyéb tényezők nagy hatással vannak a besugárzás hatására.

3. A besugárzási folyamat környezeti feltételei
Az oxigén jelenléte 2-3-szorosára növelheti a mikroorganizmusok besugárzással szembeni érzékenységét, és hatással van a besugárzási termékek kémiai hatására is, ezért az oxigénnyomás stabilitásának fenntartása a besugárzási folyamatban az egyenletes besugárzási hatás elérésének egyik feltétele.

Megfelelően emelje a besugárzás hőmérsékletét, hogy ugyanazt a sterilizáló, rovarölő hatást érje el, gyakran csökkentheti a besugárzási dózist; megfelelő nyomásfűtés, hogy a baktérium spórák csírázása, majd kisebb dózist használjon, akkor nagy dózisú besugárzásra van szüksége a spórák megöléséhez. megölték. A fagypont alatti alacsony hőmérsékletű besugárzás nagymértékben csökkentheti a szagot, és csökkentheti a hús besugárzása által termelt vitaminok elvesztését.

A nedvesség vagy só hozzáadása vagy eltávolítása megváltoztathatja a kórokozókkal szembeni érzékenységet a feldolgozott hús és baromfi besugárzásakor.

4. A besugárzás és más tartósítási módszerek közötti szinergiák
A besugárzástechnológiai kutatásban nagyobb figyelmet fordítottak az élelmiszerek sugárzás általi károsodás elleni védelmének szűrésére és az intenzív besugárzás hatékonyságának javítására szolgáló fizikai módszerekre. Ilyen például az alacsony hőmérsékletű besugárzás, a szabad gyökfogó anyagok hozzáadása, az érzékenyítők használata és más tartósítási módszerek, valamint a megfelelő besugárzási eszköz kiválasztása.

A spóraformájú baktériumok, mint például a Rhodobacter és a Clostridia, a besugárzás után érzékenyebbek a hőre, és bár a ténylegesen kapott sugárzás mennyisége csak barotróp dózis, a nem spóraképző kórokozók, amelyek túlélnek egy kis mennyiségű besugárzást, súlyosan károsodnak, és érzékenyebbek lesznek a hőre. Tehát egészen mások, mint a főzést túlélő kórokozók.

A besugárzás előnyei

1. Energiatakarékosság
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) statisztikái szerint a hűtött élelmiszerek tonnánkénti energiafogyasztása 3,2 * 108J, a hősterilizálásos módszer energiafogyasztása 1,1 * 109J, míg a besugárzásé csak 2,2 * 107J. Az utóbbi, mint a hagyományos módszer energiatakarékos több tucatszor több tucatszor.

2. Frissességmegőrzési képesség
Hagyományos módszerek az élelmiszerek tartósítására, elvesztette eredeti színét és ízét, míg a besugárzási módszer a hideg feldolgozáshoz tartozik, szobahőmérsékleten vagy alacsony hőmérsékleten végezhető, az élelmiszer besugárzása során általában nagyon kis hőmérséklet-emelkedés. Az elnyelt dózis meghatározása szerint és az élelmiszer hőkapacitása kiszámítható, a legtöbb zöldség, gyümölcs, frissesség szükséges dózis 0,1-1kGy, a besugárzás a szokásos hőmérséklet-emelkedés legfeljebb 1 Celsius-fokig. Besugárzás ez a hideg feldolgozás jellemzői, lehet, hogy az élelmiszer, hogy megőrizze eredeti színét és ízét, és ezért van egy erős versenyelőny.

3. Erős áthatoló erő
Ionizáló sugárzás erős áthatoló ereje van, kobalt-60 y sugárzás például, a fél gyengített réteg vízben 11cm vízréteg, így lehet a csomagolásban, és nem olvad fel az élelmiszer besugárzása esetén, és mélyen a belső élelmiszer, megöli a rejtett mély baktériumok, kártevők, paraziták és mikroorganizmusok, hogy elérje a cél a hosszú távú megőrzés. A besugárzással történő sterilizálásnak ez a tulajdonsága különösen alkalmas olyan élelmiszerek esetében is, amelyeket nem lehet melegíteni, párolni vagy füstölni.

4. Biztonságos és higiénikus
Az élelmiszerek besugárzása nem igényel kémiai adalékanyagokat, nincs a kémiai tartósítási módszer által okozott maradék toxicitás, és nem termel nyers radioaktivitást, nem szennyezi a környezetet. A besugárzott élelmiszerek zárt körülmények között szinte korlátlan ideig eltarthatók. A jó sterilizáló hatás miatt a besugárzott élelmiszerek különösen alkalmasak űrhajósok, terepen dolgozók és intenzív terápiás betegek számára, mint steril élelmiszerek fogyasztására.

5. Az élelmiszerek minőségének javítása
Például: a besugárzott bor felgyorsíthatja az érlelési folyamatot, növelheti az ízét; a besugárzott marhahús zsenge és ízletes; a besugárzott szójabab könnyen emészthető és felszívódik; a dehidratált élelmiszer besugárzás után a főzési idő lerövidítésére; a besugárzott liszt javíthatja a sütés minőségét és így tovább.

6. Egyszerű működés, könnyen megvalósítható automatizálás
Az ésszerűen tervezett élelmiszer-besugárzási létesítmények, amíg a folyamat specifikációinak szigorú betartása mellett a működés meglehetősen egyszerű. Amíg az üzemeltető a besugárzási követelményeknek megfelelően meghatározza a folyamat paramétereit, az élelmiszer az átviteli rendszer által a besugárzási területre, egy bizonyos idő után a besugárzás összhangban lehet az élelmiszerek hosszú távú megőrzésének követelményeivel, az egész műveletet mikroszámítógép vezérelheti, nagyfokú automatizálás.

A besugárzott élelmiszerek biztonsága

1. Radioaktív biztonság
Food irradiation is a controlled food-processing technology. It must not be equated with medical radiation treatment or described as a cancer cure. The FDA explains food irradiation, its authorized purposes and sources. Approved food irradiation does not make food radioactive, and it does not replace proper food handling.

2. Toxicitás biztonsága
Elméletileg az élelmiszerek besugárzása során specifikus radiolitikus termékek keletkeznek, mivel a besugárzás során kis mennyiségű energiát adnak az élelmiszerhez, ami radiolitikus termékeket okoz. A gyakorlatban ugyanilyen típusú molekula keletkezik a hőkezelés során, és a molekulatömeg nagyobb, mert több energiát adnak hozzá. Az USDA arra a következtetésre jutott, hogy nincs ok arra, hogy a besugárzás során specifikus radiolízistermékek keletkezését figyelembe vegyék.

3. A mikroorganizmusok biztonsága
Az élelmiszerekben lévő mikroorganizmusokat 3 kategóriába sorolják:
A Mikroorganizmusok: pl. élesztőgombák, amelyek erjedést idéznek elő, és a szükséges változásokat okozzák az élelmiszerben.

B Romlást okozó szervezetek: az élelmiszer színének, szagának és állagának megváltozását okozza, így elveszíti az élelmiszer jellegzetes szagát, de nem okoz betegséget.

C Kórokozók: Ide tartoznak az invazív és toxikus baktériumok, vírusok és paraziták, amelyek betegséget okozhatnak. Többszöri besugárzás hatására a mikroorganizmusok mutálódhatnak és rezisztenssé válhatnak a sugárzással szemben. Elméletileg fennállhat ennek a veszélye, de több jelentős nemzetközi kommentátor arra a következtetésre jutott, hogy az élelmiszerek besugárzása nem hoz létre új kórokozókat.

A besugárzási technológia alkalmazásai

1. Zöldségek és gyümölcsök
Az élelmiszerek besugárzásának célja elsősorban a mikroorganizmusok romlást okozó hatásának megakadályozása, a kártevők fertőzésének és terjedésének megfékezése, a csírázás gátlása és az érés késleltetése. A zöldségek és gyümölcsök szedése után a legtöbb élettevékenységük még nem áll le, de van egy bizonyos nyugalmi időszak.
A nyugalmi időszak után az élettevékenységek ismét aktívak lesznek. A mindennapi életben gyakori burgonya és hagyma egy bizonyos idő után kihajt. Amikor a burgonya kicsírázik, a rendkívül mérgező lobéliát termel, és nem fogyasztható. A hagyma, miután kicsírázott, leveleket termel a hagymából, amelyek elnyelik a tápanyagokat, és a hagyma rothadásához vezetnek.

Az ionizáló sugárzás csökkentheti vagy gátolhatja az enzimek aktivitását, lelassíthatja vagy akár meg is szüntetheti az élelmiszerekben a hosszú távú tartósítás érdekében végzett élettevékenységeket. A burgonya esetében például 0,1 kGy dózis elnyelése után 300 napig szobahőmérsékleten tárolva még mindig nem csírázik, míg a sugárkezelés nélküli, 40 napig szobahőmérsékleten tárolt burgonya csírázási aránya 100%, és ehetetlen.

A gyümölcs növekedése és betakarítása a szezonban nagyon erős, az eredet és a koncentráltabb, a betakarítás után még mindig élő szervezetek, továbbra is egy sor fiziológiai és biokémiai folyamatokat végeznek, sok tápanyagot fogyasztanak.

Ugyanakkor vizet, cukrot, vitaminokat és más tápanyagokat tartalmaznak, így könnyen tenyészthetőek a mikroorganizmusok és rovarok. A gyümölcsökben romlást okozó mikroorganizmusok elsősorban penészgombák, és a penészgombák elpusztítására szolgáló adagolás a gyümölcs típusától és a tárolási időtől függ.

A rövid élettartamú gyümölcsök, mint például az eper, kis dózissal leállíthatják élettani hatását. A 0,1-4 kGy-s besugárzás számos gyümölcs- és zöldségfélét késleltetheti az érést és csökkentheti a rothadást. Közép-Amerikában az éretlen banán 250-350Gy-s besugárzása 16 nappal késleltetheti az érési időt. A mangó 250Gy-s besugárzása 16 nappal késleltetheti az érést. Az Egyesült Államokban az eper 2 kGy vagy nagyobb dózisú besugárzása 5-8 nappal meghosszabbította az eper eltarthatósági idejét 5 Celsius-fokon.

2. Gabona
A gabonaveszteség egyik fő oka a rovarkárok és a penészgombák okozta romlás. A rovarok elpusztításának hatása a besugárzási dózissal függ össze, 0,1-0,2 kGy a rovarokat sterillé teszi, 1 kGy a rovarokat néhány napon belül elpusztítja, 3-5 kGy a rovarokat azonnal elpusztítja, a gabonafélék penészgombásodásának terjedését gátló besugárzási dózis 2-4 kGy, a búza és liszt esetében a rovarölő szerek mennyisége 0,2-0,75 kGy, a pékáru esetében 1 kGy.

3. Baromfi, állati hús és termékek
A besugárzással történő sterilizálás célja szerint három kategóriába sorolható:

A Nem mély sterilizálás.
Fő célja a romlást okozó mikroorganizmusok növekedésének és szaporodásának gátlása, ami alkalmas a halak, kagylók és más vízi termékek tárolás és szállítás alatti tartósítására.

A halak kis dózisú besugárzását általában alacsony hőmérsékletű (3 Celsius-fok) tárolással kombinálják.

A különböző halak dózisigénye eltérő, pl. az édesvízi sügér 1-2 kGy dózis mellett 5-25 nappal hosszabbítja meg a tárolási időt, az óceáni sügér 2,5 kGy dózis mellett 18-20 nappal, az osztriga 20 kGy dózis mellett több hónappal hosszabbítja meg a tárolási időt.

B Célzott sterilizáció.
A fő cél a szalmonella elpusztítása az állatállományban, a friss húsban, a tojásban és a vízi termékekben. A szalmonella az ételmérgezések egyik fontos okozója, nem érzékeny a hőre, így a fűtési módszerek nem tudják teljesen elpusztítani.

A szalmonella sugárérzékenysége azonban nagy, ezért a besugárzásos sterilizálás hatékony. Az 1,5-10kGy sugárzási dózis képes a Listeria monocytogenes, a Salmonella, a Staphylococcus és más baktériumok és kórokozók eliminálására vagy jelentős csökkentésére.

Ha a legtöbb termék 2,5kGy-t kap, akkor az E. coli 99,9999+%, a Salmonella 99,9% és a Staphylococcus sejtek 99,999+% elpusztulnak.

C Sterilizálás.
2 olyan élelmiszertípus van, amelynél a pasztőrözés helyett sterilizálásra van szükség. Az egyik a kereskedelemben sterilizált élelmiszer, amely hűtés mellett történő besugárzást igényel, és súlyos immunhiányos betegeknél kell fogyasztani.

A második a polcon eltartható élelmiszerek, ami azt jelenti, hogy szobahőmérsékleten hosszú ideig tárolhatók romlás nélkül. A sterilizálás célja, hogy a húsban és az abból készült termékekben lévő összes mikroorganizmust elpusztítsa, számukat 1012-szeresére csökkentve, a szükséges dózistartomány 10-60 kGy.

Ez a steril élelmiszer speciális célokra használható, például immunhiányos betegek, táborozók, űrhajósok, katonák stb. számára.

Az Apollo űrhajósok besugárzott sonkát ettek a Holdon. Az űrhajósok besugárzott steakeket fogyasztanak, Dél-Afrikában pedig sugárfertőtlenített hús és húskészítmények kaphatók, és a dél-afrikai hadsereg is használja őket.

4. Fűszerek és fűszerek
A természetes fűszerek hajlamosak a rovarok és a penészgomba elszaporodására, és a kezeletlen fűszerekben a penészgomba-szennyeződés mennyisége átlagosan 104/g vagy több. A hagyományos fűtési vagy füstölési módszer nemcsak gyógyszermaradványokat tartalmaz, és könnyen okozhat íz elillanást, sőt káros anyagokat is termel.

A besugárzásos kezeléssel elkerülhető a fenti nemkívánatos hatások előidézése, nemcsak a rovarfertőzés megfékezése, hanem a mikroorganizmusok számának csökkentése is a nyersanyagok minőségének biztosítása érdekében. A besugárzási dózis a nyersanyag kezdeti mikrobapopulációjához kapcsolódik.

10-15kGy dózis, a bors, az öt fűszerpor nejlon / polietilén csomagolásának besugárzása, a termék 6-10 hónapos tárolása, rovarok, penész, a fűszerek színének, aromájának és tápanyag-összetételének jelentős változása nélkül.

5. Gyümölcsök és zöldségek karanténkezelése
A nemzetközi kereskedelmi jogszabályok és a nemzeti biztonsági előírások gyakran megkövetelik az importált gyümölcsök és zöldségek (különösen a trópusi és szubtrópusi gyümölcsök és zöldségek) biztonsági kezelését a gyümölcslegyek és más fertőző betegségek elpusztítása érdekében.

Hagyományos gázosítás dibróm-etán, bróm-metán, etilén-oxid és más gázok, mivel a rákkeltő hatása az ilyen gázok, a beteg és a felhasználó veszélyt jelent a környezetre okozott szennyezés, a nemzetközi tartozik a fokozatosan megszűnik, nem lehet használni az export termékek; sugárzás sterilizálás lesz a mainstream.

A gyümölcslegyek elpusztításához szükséges dózis (0,15 kGy) nem változtatja meg a legtöbb gyümölcs és zöldség fizikai-kémiai tulajdonságait, és az alacsony, 0,1 kGy dózis megakadályozza, hogy a legtöbb gyümölcslégyfaj petéi kifejlett rovarokká fejlődjenek. A 0,3kGy garantált dózist nemzetközileg megállapították a karantén megbízhatósága érdekében valamennyi rovarkártevő ellen.

6. Egyéb
Kína figyelemre méltó eredményeket ért el a szeszes italok besugárzással történő öregítése terén. Besugárzás kezelése szárított burgonya bor, úgy, hogy a bor az észterek, savak, aldehidek és így tovább nőtt, ketonok csökkent, metanol, heterohidrikus alkohol tartalom csökken, az íz a bor lágy, fanyar csípős íz csökken, és a bor minősége javul.
Kísérletek 0,888kGy és 1,331kGy dózisú besugárzással a két pálinka bor, tárolt 3 hónapig kóstolás után azonosítás, a bor minősége megegyezik a 3 éves bor.
Ezenkívül az antibiotikumok sugárzás általi lebomlása is nyilvánvaló.

Sugárzással kapcsolatos szabványok

1. Nemzeti kötelező szabványok.
GB 14891.1-1997 Higiéniai szabvány a sugárzással főzött állati és baromfihúsra vonatkozóan
GB 14891.2-1994 Sugárzási pollen higiéniai szabványok
GB 14891.3-1997 Higiéniai szabvány a sugárzással szárított gyümölcsökre és szárított gyümölcsökre
GB 14891.4-1997 A sugárzó fűszerek higiéniai szabványa
GB 14891.5-1997 A sugárzásnak kitett friss gyümölcsök és zöldségek higiéniai szabványa
GB 14891.6-1994 Sugárzás sertéshigiéniai szabványok
GB 14891.7-1997 Higiéniai szabvány a sugárzással fagyasztott, csomagolt állat- és baromfihúsra vonatkozóan
GB 14891.8-1997 Higiéniai szabvány a sugárzó babra, gabonafélékre és termékeikre
GB 18524-2016 Nemzeti szabvány az élelmiszer-biztonsági higiéniai szabvány az élelmiszer-sugárzási feldolgozásra

2. Nemzeti ajánlott szabványok.
A besugárzott élelmiszerek feldolgozására vonatkozó nemzeti ajánlott szabvány
GB/T 18525.1-2001 Sugárzásos rovarölő eljárás hüvelyesek esetében
GB/T 18525.2-2001 Sugárzásos rovarölő eljárás gabonatermékekhez
GB/T 18525.3-2001 Piros datolya sugárzásos rovarölő eljárás
GB/T 18525.4-2001 Sugárzásos rovarölő eljárás szárított goji bogyók és mazsola esetében
GB / T 18525.5-2001 Sugárzás elleni növényvédőszer és penészgomba megelőzési eljárás szárított shiitake gombákhoz
GB / T 18525.6-2001 Sugárzó peszticid és a szárított fahéj penészmegelőzési eljárása
GB/T 18525.7-2001 Az üreges lótusz sugárzásos rovarölő eljárása
GB/T 18526.1-2001 Az instant tea sugárterheléses sterilizálási folyamata
GB/T 18526.2-2001 A pollen sugárterheléses sterilizálási eljárása
GB/T 18526.3-2001 A dehidratált zöldségek sugárfertőtlenítése
GB/T 18526.4-2001 Fűszerek és ételízesítők sugárfertőtlenítése
GB/T 18526.5-2001 A főtt állati és baromfihús sugárfertőtlenítése
GB/T 18526.6-2001 Rossz hústermékek sugárfertőtlenítése
GB/T 18526.7-2001 Hűtött és csomagolt hasított sertéshús sugárfertőtlenítése
GB/T 18527.1-2001 Az alma sugárterheléses sterilizálási eljárása
GB/T 18527.2-2001 Fokhagyma sugárzásos csírázásgátlási eljárás
GB / T 22545-2008 Műszaki előírás a kedvtelésből tartott száraz élelmiszerek besugárzással történő sterilizálására
GB/T 21659-2008 Növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó iránymutatások Sugárkezelés

A besugárzott élelmiszerek kimutatására és azonosítására vonatkozó szabványok
GB/T 21926-2008 A 2-dodecilciklobutanon meghatározása zsírtartalmú élelmiszerekben gázkromatográfiás/tömegspektrometriai módszerrel
GB/T 23748-2009 A besugárzott élelmiszerek azonosítása DNS comet assay szűrési módszerrel

3. Törvények és rendeletek
2007 AQSIQ 47. sz. rendelet "Élelmiszer-címkézési előírások".
GB 7718-2011 Az előrecsomagolt élelmiszerek címkézésének általános elvei az élelmiszer-biztonságra vonatkozó nemzeti szabvány

4. Ipari szabványok
NY/T 1206-2006 Tea besugárzással történő sterilizálási eljárás
NY/T 1207-2006 A besugárzott fűszerek és dehidratált zöldségek termolumineszcens azonosítási módszerei
NY/T 1390-2007 Friss gyümölcsök és zöldségek termolumineszcens azonosítása besugárzással
NY/T 1448-2007 Technikai előírás a takarmányok besugárzással történő sterilizálásához
NY/T 1573-2007 A csontokat tartalmazó állati eredetű élelmiszerek sugárzással történő azonosítása - ESR módszerrel
SN/T 1887-2007 Jó besugárzási gyakorlat a besugárzott élelmiszerek behozatalára és kivitelére vonatkozóan
SN/T 1890-2007 A behozatalra és kivitelre szánt fagyasztott húsok besugárzására vonatkozó gyakorlati szabályzat
NY/T 1895-2010 A hüvelyesek és gabonafélék elektronsugaras besugárzására vonatkozó műszaki előírás
NY/T 2209-2012 Az élelmiszerek elektronsugaras besugárzásának általános gyakorlata
NY/T 2210-2012 Technikai előírás a burgonya csírázásának besugárzással történő gátlásához
NY/T 2317-2013 Műszaki előírás a szójafehérje por és termékek besugárzással történő sterilizálására
NY/T 2318-2013 Műszaki előírás az ehető algák besugárzással történő sterilizálására
NY/T 2319-2013 Trópusi gyümölcsök elektronsugaras besugárzással történő feldolgozásának műszaki előírásai
SN/T 3707-2013 A banánban előforduló új ananász szürke szürke szúbogarak karantén besugárzására vonatkozó technikai követelmények

Besugárzott élelmiszerek címkézése

A GB 18524-2016 "Az élelmiszerbiztonsági higiéniai gyakorlati szabályzat az élelmiszerek besugárzással történő feldolgozására vonatkozó nemzeti szabvány" szerint a besugárzott élelmiszerek címkézésének meg kell felelnie a GB 7718 és a GB 14891 4.1.11.1. pontjában foglalt rendelkezéseknek. Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó előírások: Az ionizáló sugárzással vagy ionizáló energiával kezelt élelmiszereket a címkén kínai utasításokkal kell jelölni.

GB 14891 A csomagolás jelölésére vonatkozó követelmények: Meg kell felelnie a GB 7718 és az Egészségügyi Minisztérium 47. számú, "Intézkedések a besugárzott élelmiszerek higiéniai kezelésére" című miniszteri rendelet vonatkozó rendelkezéseinek. A GB 7718-2011 "Az előrecsomagolt élelmiszerek címkézésének általános szabályai a nemzeti élelmiszerbiztonsági szabványban" című dokumentum 4.1.11.1. pontja előírja, hogy: Az ionizáló sugárzással vagy ionizáló energiával kezelt élelmiszereket az élelmiszer neve mellett a "besugárzott élelmiszer" felirattal kell jelölni. "besugárzott élelmiszer"; minden ionizáló sugárzással vagy ionizáló energiával kezelt összetevőt fel kell tüntetni az összetevők listáján. Az Egészségügyi Minisztérium által 1996-ban kiadott, a besugárzott élelmiszerek higiéniai kezelésére vonatkozó intézkedések szerint a besugárzott élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni az Egészségügyi Minisztérium által egységesen megfogalmazott, besugárzott élelmiszerek címkét.

A besugárzott élelmiszerek higiéniai felügyeletére vonatkozó intézkedéseket 2010. december 28-án hatályon kívül helyezték (közlemény 48 főosztályi rendelet hatályon kívül helyezéséről és érvénytelenné nyilvánításáról, beleértve az élelmiszer-higiéniai felügyeletre vonatkozó eljárásokat (78. számú MOH-rendelet)).

Besugárzott élelmiszerek felügyelete

A besugárzott élelmiszerek felügyeletének és irányításának megerősítése és az élelmiszerbiztonság biztosítása érdekében az Államtanács és a Központi Szerkesztőbizottság egyértelműen megosztotta az illetékes felügyeleti szervezeti egységek feladatait a besugárzási eljárás alkalmazása és a besugárzott élelmiszer-alapanyagok élelmiszer-előállítási láncban történő felhasználása tekintetében: az Egészségügyi Minisztérium felelős a besugárzott élelmiszerek biztonságosságának értékeléséért és a besugárzott élelmiszerekre vonatkozó szabványok, katalógusok és vizsgálati módszerek kidolgozásának megszervezéséért.

A Környezetvédelmi Minisztérium felelős a sugárbiztonsági engedélyezésért és a sugárzási egységek felügyeletéért és irányításáért, a sugárzási személyzet képesítéséért és a képzés irányításáért. Az AQSIQ felelős a besugárzott élelmiszerek címkézésének szabályozásáért, a vonatkozó szabványokkal, jegyzékekkel és vizsgálati módszerekkel összhangban a besugárzási készülékegységek feldolgozott élelmiszerek, a besugárzott élelmiszer-alapanyagokat használó élelmiszer-előállító egységek felügyeletéért és irányításáért.

Az Egészségügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Minőségfelügyeleti, Ellenőrzési és Karanténügyi Főigazgatóság mindegyike ellátja saját feladatait, erősíti az együttműködést, és fontosnak tartja az érintett ipari szövetségek aktív szerepét, és közösen jó munkát végeznek a besugárzott élelmiszerek felügyelete terén.

A behozatali és kiviteli ellenőrző és karantén osztályokon kívül a hazai szabályozó hatóságok jelenleg nem végeznek ellenőrzéseket a piacon a besugárzott élelmiszeradagok felhasználásával kapcsolatban. Besugárzott termékek nagyon gyakori, csak azért, mert a fogyasztói elfogadás okok miatt, sok gyártó a besugárzott élelmiszerek nem egyértelműen megjelölt a csomagoláson a "besugárzott élelmiszer" szavak, a legtöbb termék jelölve "besugárzott élelmiszer", a betűtípus általában kisebb, néhány márka a csomagoláson Néhány márka jelölik kis betűkkel a külső csomagoláson "ez a termék dehidratált zöldségek, fűszerek a nemzetközi szokásos besugárzás sterilizálási technológia feldolgozás", ha nem gondosan megfigyelhető, nehéz megtalálni.

A legtöbb vállalatnak nincs saját besugárzott élelmiszer-tesztelője, nincs mód arra, hogy megtudjuk, mi lett besugárzva, a legtöbb instant tészta cégek kívülről vásárolnak vissza dehidratált zöldségeket, borsot, chili port, gyömbért és más fűszereket egyetlen termék vissza a gyárba keverve és feldolgozva fűszercsomagokba, azonban ezek a fűszerek gyakran a gyárban vannak, mielőtt besugárzásra kerültek volna.

A besugárzást gátlástalan elemek is használhatják a romlás kezelésére, vagy nem felelnek meg az élelmiszerek minőségi és biztonsági előírásainak, az állam szigorúan megtiltja a besugárzási feldolgozási eszközök használatát a rossz minőségű, minősíthetetlen élelmiszerek kezelésére. Általánosságban elmondható, hogy az élelmiszereket nem szabad ismételten besugározni.

Correction: 10 September 2026. Clarified the distinction between food processing and medical radiation treatment. This targeted correction does not represent a clinical review of every statement in the historical article. See our Editorial Policy.