Az elmúlt években az enzimipar fejlődése virágzó tendenciát mutat. Ennek oka egyrészt a malachit zöld, a szudáni vörös, a melamin és más problémák megjelenése, az élelmiszerbiztonság az emberek figyelmének és vitájának forró pontjává vált. A természetes élelmiszer-adalékanyagok, mint például az enzimek és a zöld élelmiszer-előkezelési feldolgozási módszereik nagyon keresettek a fogyasztók körében. Másrészt az enzimes előkezelési módszerek rendkívül hatékonyak, speciálisak és biztonságosak, amelyeket az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások előnyben részesítenek.
Az enzimek alkalmazása az élelmiszer-nyersanyagok feldolgozásában
Az enzimkészítményeket széles körben használják az italiparban, a tejiparban, a sütőiparban, a vízi húsiparban és a zsírfeldolgozó iparban. Az enzimkészítmények enzimatikus hatása nagymértékben javíthatja az élelmiszerek szervezését és minőségét.
Például a gyümölcslégyártás során a pektináz alkalmazható a gyümölcslé tisztábbá válásának elősegítésére. A tejiparban a laktáz elősegítheti a laktóz galaktózzá és glükózzá történő lebontását, hogy elkerülhető legyen a szervezetben lévő laktáz hiánya által okozott hasmenés. A sajtot lipáz enzimek bontják le, hogy számos ízesítő anyagot állítsanak elő. Ezenkívül a proteázok képesek megpuhítani a húst és növelni a hús ízét.
Az enzimek alkalmazása az élelmiszer-előállításban
Az enzimeket elsősorban az élelmiszeriparban használják számos természetes adalékanyag előállítására, például a cukoriparban az amilázt általában a keményítő hidrolízisére használják, hogy glükózt és maltózt állítsanak elő, amelyekre nagy szükség van az élelmiszeriparban. A funkcionális élelmiszerek területén a proteázokat és más enzimkészítményeket elsősorban a fehérjék lebontására használják, hogy nagyszámú aminosavat, peptidet és peptont stb. állítsanak elő, amelyek nagymértékben elősegítik az emberi élet egészségét.
Az enzimkészítmény alkalmazása az élelmiszerek tartósításában
A tárolási folyamat során az élelmiszerek a baktériumok anyagcsere-tevékenysége, oxidációja stb. miatt saját romlásukhoz vezetnek, ami sok élelmiszerpazarláshoz és gazdasági veszteséghez vezet. Jelenleg a hatékony tartósítási technológiák a kémiai tartósítási technológia és a biológiai tartósítási technológia. Mivel az előbbi nagyszámú kémiai tartósítószert ad hozzá, az élelmiszer-biztonságban komoly biztonsági kockázatokkal jár.
Míg az utóbbi években a biológiai tartósítási technológia került a figyelem középpontjába, a módszer természetes biológiai tartósítószereket használ az élelmiszerekben lévő mikroorganizmusok szaporodásának gátlására, ezáltal meghosszabbítva az élelmiszerek eltarthatósági idejét. Nemcsak a tartósító hatás hasonlítható a kémiai tartósítószerekéhez, hanem maguk a biológiai tartósítószerek is természetesek és nem mérgezőek, ami garantálhatja az élelmiszerek biztonságát.
Az enzimkészítményben lévő lizozim egy gyakori, nagy hatékonyságú biológiai frissességmegőrző, és a frissességmegőrzés elve az, hogy képes feloldani a baktériumok sejtfalát, így elpusztítja a baktériumok sejtszerkezetét, és a baktériumok halálához vezet, majd meghosszabbítja az élelmiszerek eltarthatósági idejét. Ezenkívül a glükóz-oxidáz hatékonyan eltávolíthatja a maradék oxigént az élelmiszercsomagban, elkerülve az élelmiszer oxidációját és az aerob baktériumok élettevékenységét, ezáltal meghosszabbítva az élelmiszer eltarthatósági idejét.