Antibakteri\u00e1lis vegy\u00fcletek a til\u00e1pia Alternaria tenuissima SCSIO41701 b\u00e9lgomb\u00e1j\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 antibakteri\u00e1lis vegy\u00fcletek
\nA Streptococcus agalatae \u00e9s a Streptococcus iniae \u00e1ltal okozott sztreptococcus betegs\u00e9g komoly gazdas\u00e1gi vesztes\u00e9geket okozott a til\u00e1piateny\u00e9szt\u0151 \u00e1gazatnak. Jelenleg a til\u00e1piateny\u00e9szt\u00e9s f\u0151k\u00e9nt antibiotikumokat \u00e9s m\u00e1s k\u00e9miai gy\u00f3gyszereket haszn\u00e1l a streptococcus betegs\u00e9g megel\u0151z\u00e9s\u00e9re \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9re, de a sz\u00e9les spektrum\u00fa antibiotikumok tart\u00f3s alkalmaz\u00e1sa gy\u00f3gyszerrezisztens t\u00f6rzseket id\u00e9zhet el\u0151.
\nAz Alternaria gomb\u00e1k sz\u00e9les k\u00f6rben jelen vannak a term\u00e9szetben, t\u00f6bb mint 300 azonos\u00edtott szaprofita, endofita \u00e9s patog\u00e9n gombafajjal. Az Alternaria nemzets\u00e9ghez tartoz\u00f3 gomb\u00e1kban sz\u00e1mos szerkezetileg \u00fajszer\u0171 akt\u00edv vegy\u00fcletet fedeztek fel, f\u0151k\u00e9nt piranonokat, terp\u00e9neket, szterolokat, arom\u00e1s poliketonokat, antrakinonokat, alkaloidokat, peptideket stb. tartalmaznak. Egyes vegy\u00fcletek biol\u00f3giai aktivit\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 tartozik az enzimg\u00e1tl\u00e1s, a citotoxicit\u00e1s, a gomba\u00f6l\u0151 hat\u00e1s, az antioxid\u00e1ns hat\u00e1s \u00e9s a gy\u00f6k\u00e9rn\u00f6veked\u00e9s el\u0151seg\u00edt\u00e9se egy- \u00e9s k\u00e9tszik\u0171 n\u00f6v\u00e9nyekben. K\u00f6z\u00fcl\u00fck az altern\u00e1riatoxinok, mint p\u00e9ld\u00e1ul az alternariol, az alternariol-metil-\u00e9ter \u00e9s a tentoxin jelent\u0151s toxicit\u00e1ssal rendelkeznek. Az Alternaria tenuissima egy gyakori k\u00f6rnyezeti gomba, amely az A-val rokon A tenuissima m\u00e1sodlagos metabolitjaival kapcsolatban viszonylag kev\u00e9s kutat\u00e1s van. Tanulm\u00e1nyunkban Pan et al. m\u00e9lytengeri \u00fcled\u00e9kforr\u00e1sokb\u00f3l nyert A. \u00dajszer\u0171 spirociklikus hidrog\u00e9nezett antrakinon \u00e9s nitrog\u00e9ntartalm\u00fa antrakinonvegy\u00fcleteket izol\u00e1ltak a tenuissima DEFSCOS013-b\u00f3l.
\n\u00daj antibiotikumok keres\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a Streptococcus agalactiae \u00e9s a Streptococcus iniae bakt\u00e9riumokat haszn\u00e1ltuk indik\u00e1torbakt\u00e9riumk\u00e9nt, hogy a til\u00e1pia b\u00e9lrendszer\u00e9b\u0151l izol\u00e1lt \u00e9s azonos\u00edtott gomb\u00e1k egy t\u00e9tel\u00e9t antibakteri\u00e1lis aktivit\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l sz\u0171rj\u00fck. K\u00f6z\u00fcl\u00fck az A. tenuissima SCSIO41701 t\u00f6rzs\u00e9t sz\u0171rt\u00fck, amely jelent\u0151s g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1ssal rendelkezik a Streptococcus agalactiae \u00e9s a Streptococcus iniae n\u00f6veked\u00e9s\u00e9re. Ez a tanulm\u00e1ny aktivit\u00e1sk\u00f6vet\u0151 m\u00f3dszert alkalmazott az A. tenuissima SCSIO41701 rizsk\u00f6zeg ferment\u00e1ci\u00f3s term\u00e9keiben l\u00e9v\u0151 akt\u00edv vegy\u00fcletek vizsg\u00e1lat\u00e1ra, amelyek g\u00e1tolj\u00e1k a Streptococcus agalactiae \u00e9s a Streptococcus iniae n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t til\u00e1pi\u00e1ban.<\/p>\n
Ebben a tanulm\u00e1nyban antibakteri\u00e1lis aktivit\u00e1s nyomon k\u00f6vet\u00e9s\u00e9vel azonos\u00edtottuk, hogy az A. tenuissima SCSIO41701 gomba f\u0151 hat\u00f3anyaga, amely g\u00e1tolja a Streptococcus agalactiae \u00e9s Streptococcus iniae n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t a til\u00e1pi\u00e1ban, magas aternariol-tartalm\u00fa (1). A HPLC-anal\u00edzis \u00e9s a v\u00e9konyr\u00e9teglemezes anal\u00edzis seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meg\u00e1llap\u00edtottuk, hogy az Fr.6~Fr.10 komponensek nagy mennyis\u00e9gben tartalmaznak 1. \u00e9s 2. vegy\u00fcleteket, amelyek k\u00f6z\u00fcl az 1. vegy\u00fclet a f\u0151 cs\u00facs. Felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a jobb antibakteri\u00e1lis aktivit\u00e1ssal rendelkez\u0151 Fr.6~Fr.10 komponensek els\u0151sorban az 1. vegy\u00fcleten kereszt\u00fcl fejtik ki antibakteri\u00e1lis hat\u00e1sukat. Az 1. \u00e9s 2. vegy\u00fcletek kereszteloszl\u00e1s\u00e1nak oka ezekben a komponensekben az, hogy a nyers kivonat norm\u00e1l f\u00e1zis\u00fa szilikag\u00e9l oszlopon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elv\u00e1laszt\u00e1sakor a mos\u00e1shoz haszn\u00e1lt dikl\u00f3rmet\u00e1n-metanol old\u00f3szerrendszerben az 1. \u00e9s 2. vegy\u00fclet magas tartalma enyh\u00e9n old\u00f3dik. Az 1-6 vegy\u00fcletek mindegyike a benzopiranolid vegy\u00fcletek oszt\u00e1ly\u00e1ba tartozik. Szerkezet\u00fcket \u00e9s a til\u00e1pi\u00e1val szembeni streptococcusellenes aktivit\u00e1sukat \u00f6sszehasonl\u00edtva felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a C-5 benzolgy\u0171r\u0171 hidroxilcsoportja \u00e9s a C7~C10a k\u00f6z\u00f6tti konjug\u00e1lt rendszer jelenl\u00e9te fontos szerepet j\u00e1tszik antibakteri\u00e1lis aktivit\u00e1sukban.
\nAz 1. \u00e9s 2. vegy\u00fclet gyakori sztreptomicin-toxin, amely kimutathat\u00f3 olyan \u00e9lelmiszerekben, mint a gabonaf\u00e9l\u00e9k, gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k, repcemag, napraforg\u00f3mag, olajbogy\u00f3 stb. Az 1. \u00e9s 2. vegy\u00fcletek mindkett\u0151 citotoxikus hat\u00e1s\u00fa, \u00e9s genetikai mut\u00e1ci\u00f3kat id\u00e9zhetnek el\u0151, a DNS-sz\u00e1lak genotoxikus t\u00f6r\u00e9s\u00e9hez vezetnek in vitro, \u00e9s g\u00e1tolj\u00e1k az I. \u00e9s II. \u03b1 topoizomer\u00e1zokat. Ezen t\u00falmen\u0151en a 2. vegy\u00fclet mitokondri\u00e1lis mut\u00e1ci\u00f3kat induk\u00e1lhat hum\u00e1n vastagb\u00e9lr\u00e1ksejtekben. Ezenk\u00edv\u00fcl az 1-es vegy\u00fclet j\u00f3 aktivit\u00e1st mutat a Staphylococcus aureus, a Streptococcus lactiae, az Escherichia coli \u00e9s a Pseudomonas aeruginosa g\u00e1tl\u00e1s\u00e1ban, 8,82 \u03bc g\/ml MIC-\u00e9rt\u00e9kkel. Er\u0151sen g\u00e1tolja a n\u00f6v\u00e9nypatog\u00e9n gomb\u00e1k, p\u00e9ld\u00e1ul az almarothad\u00e1s, a g\u00f6r\u00f6gdinnye hervad\u00e1sa, a paradicsom sz\u00fcrkepen\u00e9sz \u00e9s a paprika fitoft\u00f3ra aktivit\u00e1s\u00e1t is, 15,63, 7,82, 1,96 \u00e9s 3 MIC-\u00e9rt\u00e9kkel.91 \u03bc g\/ml; a 2. vegy\u00fclet antibakteri\u00e1lis hat\u00e1st fejtett ki a Bacillus subtilis, Pseudomonas aeruginosa, Ralstonia lactis, Pseudomonas aeruginosa \u00e9s Pseudomonas aeruginosa ellen is, 28,83, 34,29, 27,08, 29,21 \u00e9s 30,06 \u03bc g\/ml MIC50 \u00e9rt\u00e9kekkel. Ebben a vizsg\u00e1latban tal\u00e1ltuk el\u0151sz\u00f6r, hogy az 1. vegy\u00fclet er\u0151s aktivit\u00e1ssal rendelkezik a til\u00e1pia patog\u00e9n bakt\u00e9rium Streptococcus agalactiae \u00e9s Streptococcus delphin elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s nagy hozamot mutat az A. tenuissima SCSIO41701 t\u00f6rzsben. Tekintettel azonban e vegy\u00fclet er\u0151s toxicit\u00e1s\u00e1ra, mint gombatoxinra, tov\u00e1bbi kutat\u00e1sokra van sz\u00fcks\u00e9g annak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hogy kifejleszthet\u0151-e a til\u00e1pia streptococcus okozta betegs\u00e9gek megel\u0151z\u00e9s\u00e9re \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9re.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Antibakteri\u00e1lis vegy\u00fcletek a til\u00e1pia Alternaria tenuissima SCSIO41701 b\u00e9lgomb\u00e1j\u00e1ban A Streptococcus agalatae \u00e9s Streptococcus iniae \u00e1ltal okozott til\u00e1pia streptococcus okozta betegs\u00e9g komoly gazdas\u00e1gi vesztes\u00e9geket okozott a til\u00e1piateny\u00e9szt\u0151 iparnak. Jelenleg a til\u00e1piateny\u00e9szt\u00e9s f\u0151k\u00e9nt antibiotikumokat \u00e9s m\u00e1s k\u00e9miai gy\u00f3gyszereket haszn\u00e1l a streptococcus betegs\u00e9g megel\u0151z\u00e9s\u00e9re \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9re, de a sz\u00e9les spektrum\u00fa antibiotikumok hosszan tart\u00f3 alkalmaz\u00e1sa [...]<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[20],"tags":[],"yoast_head":"\n