Forr\u00e1s szerinti oszt\u00e1lyoz\u00e1s
\nA feh\u00e9rj\u00e9ket forr\u00e1suk szerint \u00e1llati \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyi feh\u00e9rj\u00e9kre oszthatjuk, amelyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aminosavakat tartalmaznak.
\n\u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban elmondhat\u00f3, hogy a term\u00e9szetben nem sok k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van a n\u00f6v\u00e9nyi \u00e9s az \u00e1llati feh\u00e9rj\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt, de az aminosavak \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9ben \u00e9s mennyis\u00e9g\u00e9ben vannak k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek.
\nAnnak ellen\u00e9re, hogy a n\u00f6v\u00e9nyi feh\u00e9rj\u00e9ket a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb forr\u00e1sokb\u00f3l nyerik, a feh\u00e9rj\u00e9k t\u00edpusa \u00e9s relat\u00edv mennyis\u00e9ge, valamint az emberi szervezet ig\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt elt\u00e9r\u00e9s van.
\nP\u00e9ld\u00e1ul a n\u00f6v\u00e9nyi feh\u00e9rj\u00e9kb\u0151l hi\u00e1nyzik az immunglobulin, a gabonaf\u00e9l\u00e9kb\u0151l pedig a lizin. A n\u00f6v\u00e9nyi feh\u00e9rj\u00e9k kev\u00e9sb\u00e9 j\u00f3l em\u00e9szthet\u0151ek \u00e9s felsz\u00edv\u00f3dnak, mint az \u00e1llati feh\u00e9rj\u00e9k, de megvan az az el\u0151ny\u00fck, hogy nem tartalmaznak koleszterint. Az \u00e1llati feh\u00e9rj\u00e9k viszonylag jobban illeszkednek az emberi t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s szerkezet\u00e9hez, feh\u00e9rjet\u00edpusaik \u00e9s szerkezet\u00fck k\u00f6zelebb \u00e1ll az emberi feh\u00e9rj\u00e9k szerkezet\u00e9hez \u00e9s mennyis\u00e9g\u00e9hez, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban tartalmazz\u00e1k a nyolc esszenci\u00e1lis aminosavat (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a toj\u00e1sterm\u00e9kek \u00e9s a tejterm\u00e9kek), ez\u00e9rt az \u00e1llati feh\u00e9rj\u00e9k t\u00e1p\u00e9rt\u00e9ke magasabb, mint a n\u00f6v\u00e9nyi feh\u00e9rj\u00e9k\u00e9.
\n\u00d6sszet\u00e9tel szerinti oszt\u00e1lyoz\u00e1s
\nA feh\u00e9rj\u00e9ket k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00fck alapj\u00e1n \u00e1ltal\u00e1ban egyszer\u0171 feh\u00e9rj\u00e9kre, k\u00f6t\u0151feh\u00e9rj\u00e9kre \u00e9s sz\u00e1rmaz\u00e9kfeh\u00e9rj\u00e9kre lehet osztani. Az egyszer\u0171 feh\u00e9rj\u00e9ket hidroliz\u00e1lj\u00e1k, hogy aminosavakat \u00e9s aminosav-sz\u00e1rmaz\u00e9kokat nyerjenek; a k\u00f6t\u00f6tt feh\u00e9rj\u00e9ket hidroliz\u00e1lj\u00e1k, hogy aminosavakat, nem feh\u00e9rje kofaktorokat \u00e9s egy\u00e9b anyagokat nyerjenek (a k\u00f6t\u00f6tt feh\u00e9rj\u00e9k nem aminosav r\u00e9sz\u00e9t kofaktoroknak nevezik); \u00e9s a feh\u00e9rj\u00e9ket denatur\u00e1l\u00e1ssal \u00e9s m\u00f3dos\u00edt\u00e1ssal m\u00f3dos\u00edtj\u00e1k, hogy sz\u00e1rmaz\u00e9kos feh\u00e9rj\u00e9ket nyerjenek.
\nAz egyszer\u0171 feh\u00e9rj\u00e9k (egyszer\u0171feh\u00e9rj\u00e9k), a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 oldhat\u00f3s\u00e1g szerint a k\u00f6vetkez\u0151kre oszthat\u00f3k: \u2460 tiszta feh\u00e9rje (albuminok): v\u00edzben \u00e9s h\u00edg s\u00f3ban, h\u00edg savban vagy h\u00edg l\u00fagos oldatban old\u00f3dik, tel\u00edtett amm\u00f3nium-szulf\u00e1t-csapad\u00e9kkal tel\u00edthet\u0151, meleg\u00edt\u00e9ssel koagul\u00e1lhat\u00f3. Sz\u00e9les k\u00f6rben megtal\u00e1lhat\u00f3 a szervezetekben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00e9rumfeh\u00e9rje, tejsav\u00f3feh\u00e9rje, toj\u00e1sfeh\u00e9rje.
\n\u2461 globulinok (globulinok): v\u00edzben nem old\u00f3dik, de old\u00f3dik h\u00edg s\u00f3, h\u00edg sav \u00e9s h\u00edg l\u00fag oldatban, lehet f\u00e9lig tel\u00edtett \u00e9s amm\u00f3nium-szulf\u00e1t csapad\u00e9k. Elterjedt az \u00e9l\u0151 szervezetekben, p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00e9rumglobulin, a miozin \u00e9s a n\u00f6v\u00e9nyi magvak globulinja.
\nGlutelinek: v\u00edzben, etanolban \u00e9s semleges s\u00f3oldatban nem old\u00f3dnak, de h\u00edg savban vagy h\u00edg l\u00fagban old\u00f3dnak. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a rizsglut\u00e9n \u00e9s a b\u00fazaglut\u00e9n.
\nAlkoholban old\u00f3d\u00f3 glut\u00e9n (prolaminok): v\u00edzben \u00e9s v\u00edzmentes etanolban nem old\u00f3dik, de 70% ~ 80% etanolban, h\u00edg savban \u00e9s h\u00edg l\u00fagban old\u00f3dik. A molekul\u00e1ban t\u00f6bb prolin \u00e9s amid van, \u00e9s a nem pol\u00e1ris oldall\u00e1nc sokkal t\u00f6bb, mint a pol\u00e1ris oldall\u00e1nc. Ezek a feh\u00e9rj\u00e9k f\u0151k\u00e9nt gabonamagvakban tal\u00e1lhat\u00f3k, mint p\u00e9ld\u00e1ul a kukorica oldhat\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k, b\u00faza oldhat\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.
\n\u2464 Hisztonok: v\u00edzben \u00e9s h\u00edg savban old\u00f3dik, de h\u00edg amm\u00f3ni\u00e1val kicsap\u00f3dik. Molekul\u00e1ris hisztidin, lizin t\u00f6bb, molekul\u00e1ris l\u00fagos, mint p\u00e9ld\u00e1ul a borj\u00fa t\u00edmusz hiszton.
\n(6) Protaminok: v\u00edzben \u00e9s h\u00edg savban old\u00f3dik, amm\u00f3ni\u00e1ban nem old\u00f3dik. Molekul\u00e1k l\u00fagos aminosavak (arginin \u00e9s lizin) k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen magas, \u00edgy l\u00fagos, mint p\u00e9ld\u00e1ul a lazac spermium feh\u00e9rje.
\n(7) Szkleroproteinek (szkleroprotein): v\u00edzben, s\u00f3ban, h\u00edg savban vagy h\u00edg l\u00fagban nem old\u00f3dik. Ezek a feh\u00e9rj\u00e9k olyan feh\u00e9rj\u00e9k, amelyek az \u00e1llatokban k\u00f6t\u0151sz\u00f6veti \u00e9s v\u00e9d\u0151funkci\u00f3kat l\u00e1tnak el, mint p\u00e9ld\u00e1ul a keratin, a kollag\u00e9n, a retikulin \u00e9s az elasztin. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kofaktorok szerint a konjug\u00e1lt feh\u00e9rj\u00e9k (konjug\u00e1lt feh\u00e9rj\u00e9k) a k\u00f6vetkez\u0151kre oszthat\u00f3k:
\n\u2460 nukle\u00e1ris feh\u00e9rj\u00e9k (nukleoproteinek): kofaktora a nukleinsav, p\u00e9ld\u00e1ul dezoxiribonukleoproteinek, ribosz\u00f3m\u00e1k, doh\u00e1nymozaikv\u00edrus \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.
\n\u2461 lipoproteinek (1ipoproteinek): lipidekhez k\u00f6t\u00f6tt feh\u00e9rj\u00e9k. A lipidkomponensek foszfolipidek, szterolok \u00e9s semleges lipidek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a v\u00e9rben l\u00e9v\u0151 \u03b21-lipoproteinek, s\u00e1rgatestglobulin stb.
\n(iii) Glikoproteinek \u00e9s mucinok (glikoproteinek): a kofaktorkomponensek a galakt\u00f3z, a mann\u00f3z, a hexozamin, a hexanedioinsav, a szi\u00e1lsav, a k\u00e9nsav vagy a foszforsav k\u00f6z\u00fcl egy vagy t\u00f6bb. A glikoproteinek l\u00fagos oldatokban old\u00f3dnak, mint p\u00e9ld\u00e1ul az ovalbumin, \u03b3-globulin, sz\u00e9rum mucinszer\u0171 feh\u00e9rj\u00e9k.
\n\u2463 foszfoproteinek (foszfoproteinek): a foszf\u00e1tcsoport a feh\u00e9rj\u00e9kben l\u00e9v\u0151 szerin- vagy treoninmarad\u00e9kok oldall\u00e1nc\u00e1nak hidroxilcsoportj\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik \u00e9szterk\u00f6t\u00e9ssel, mint p\u00e9ld\u00e1ul a kazein, pepszin stb.
\n\u2464 Hemoglobinfeh\u00e9rj\u00e9k (hemoproteinek): a kofaktorcsoport a hemoglobin. Vastartalm\u00fa, mint a hemoglobin, citokr\u00f3m c, magn\u00e9ziumtartalm\u00fa klorofillfeh\u00e9rje, r\u00e9ztartalm\u00fa hemocianin.
\n(6) Flavoprotein (flavoproteinek): a flavin-adenin-dinukleotid kofaktora, p\u00e9ld\u00e1ul szukcin\u00e1t-dehidrogen\u00e1z, D-aminosav-oxid\u00e1z.
\n(vii) Metalloproteinek (metalloproteinek): olyan feh\u00e9rj\u00e9k, amelyek k\u00f6zvetlen\u00fcl f\u00e9mekhez k\u00f6t\u0151dnek, pl. a ferritin vasat, az etanol-dehidrogen\u00e1z cinket, a xantin-oxid\u00e1z molibd\u00e9nt \u00e9s vasat tartalmaz.
\nSz\u00e1rmaztatott feh\u00e9rje, term\u00e9szetes feh\u00e9rje denatur\u00e1ci\u00f3 vagy m\u00f3dos\u00edt\u00e1s, m\u00f3dos\u00edt\u00e1s \u00e9s boml\u00e1sterm\u00e9kek. \u2460 els\u0151dleges sz\u00e1rmaz\u00e9kos feh\u00e9rj\u00e9k: minden old\u00f3szerben oldhatatlanok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a denatur\u00e1lt feh\u00e9rj\u00e9k. \u2461 m\u00e1sodlagos sz\u00e1rmaz\u00e9kfeh\u00e9rj\u00e9k: v\u00edzben old\u00f3d\u00f3, h\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra nem szil\u00e1rdul\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k, p\u00e9ld\u00e1ul peptonok, peptidek. \u2462 Tercier sz\u00e1rmaz\u00e9k feh\u00e9rj\u00e9k: funkcion\u00e1lis javul\u00e1s, mint p\u00e9ld\u00e1ul foszforil\u00e1lt feh\u00e9rj\u00e9k, acetil\u00e1lt feh\u00e9rj\u00e9k, szukcinamid feh\u00e9rj\u00e9k.
\nOszt\u00e1lyoz\u00e1s a molekul\u00e1ris forma szerint
\nA feh\u00e9rj\u00e9ket a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 molekulaform\u00e1k szerint k\u00e9t f\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolhatjuk: a globul\u00e1ris feh\u00e9rj\u00e9k \u00e9s a rostos feh\u00e9rj\u00e9k. A hossz\u00fa tengely \u00e9s a r\u00f6vid tengely ar\u00e1ny\u00e1t tekintve a globul\u00e1ris feh\u00e9rj\u00e9k 5-n\u00e9l kisebbek, a rostos feh\u00e9rj\u00e9k pedig 5-n\u00e9l nagyobbak. A rostos feh\u00e9rj\u00e9k t\u00f6bbnyire szerkezeti feh\u00e9rj\u00e9k, amelyek a sz\u00f6vetek szerkezet\u00e9hez n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen feh\u00e9rj\u00e9k, \u00e9s hossz\u00fa aminosav peptidl\u00e1ncok k\u00f6t\u0151dnek \u00f6ssze, hogy rostoss\u00e1 v\u00e1ljanak vagy korongszer\u0171v\u00e9 g\u00f6ngy\u00f6l\u0151djenek, amelyek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00f6vetek, p\u00e9ld\u00e1ul a b\u0151rben l\u00e9v\u0151 kollag\u00e9n, az inak, a porcok \u00e9s a csontsz\u00f6vetek pill\u00e9reiv\u00e9 v\u00e1lnak; a globul\u00e1ris feh\u00e9rj\u00e9k g\u00f6mb vagy ov\u00e1lis alakhoz hasonl\u00f3 alak\u00faak. Sok fiziol\u00f3giailag akt\u00edv feh\u00e9rje, p\u00e9ld\u00e1ul az enzimek, a transzportfeh\u00e9rj\u00e9k, a feh\u00e9rjehormonok \u00e9s az immunglobulinok, a komplement stb. a globul\u00e1ris feh\u00e9rj\u00e9k k\u00f6z\u00e9 tartoznak.
\nSzerkezet szerinti oszt\u00e1lyoz\u00e1s
\nA feh\u00e9rj\u00e9ket szerkezet\u00fck szerint csoportos\u00edthatjuk: monomer feh\u00e9rj\u00e9k, oligomer feh\u00e9rj\u00e9k, polifeh\u00e9rj\u00e9k. Monomer feh\u00e9rj\u00e9k: a feh\u00e9rj\u00e9k egy peptidl\u00e1ncb\u00f3l \u00e1llnak, a legmagasabb szerkezet a tercier szerkezet. T\u00f6bb peptidl\u00e1ncb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, diszulfidk\u00f6t\u00e9sekkel \u00f6sszekapcsolt feh\u00e9rj\u00e9ket is bele\u00e9rtve, a legmagasabb szerkezet szint\u00e9n tercier szerkezet\u0171. A legt\u00f6bb hidrol\u00e1z monomer feh\u00e9rje.
\nOligomer feh\u00e9rje: 2 vagy t\u00f6bb tercier szerkezet\u0171 alegys\u00e9get tartalmaz. Lehet azonos alegys\u00e9gek vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alegys\u00e9gek polimeriz\u00e1ci\u00f3ja.
\nMultimer feh\u00e9rj\u00e9k: t\u00f6bb t\u00edz vagy t\u00f6bb, esetleg t\u00f6bb sz\u00e1z alegys\u00e9gb\u0151l polimeriz\u00e1l\u00f3dott szupermultimer feh\u00e9rj\u00e9k.
\nFunkci\u00f3 szerinti oszt\u00e1lyoz\u00e1s
\nA feh\u00e9rj\u00e9ket funkci\u00f3juk szerint k\u00e9t f\u0151 csoportba, akt\u00edv \u00e9s inakt\u00edv feh\u00e9rj\u00e9kbe sorolj\u00e1k. Az akt\u00edv feh\u00e9rj\u00e9k k\u00f6z\u00e9 tartoznak a szab\u00e1lyoz\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k, a kontraktilis feh\u00e9rj\u00e9k, az antitest feh\u00e9rj\u00e9k stb. Az inakt\u00edv feh\u00e9rj\u00e9k k\u00f6z\u00e9 tartoznak a szerkezeti feh\u00e9rj\u00e9k.
\nStruktur\u00e1lis feh\u00e9rj\u00e9k: az emberi sz\u00f6veteket, p\u00e9ld\u00e1ul a szalagokat, a hajat, a k\u00f6rm\u00f6ket \u00e9s a b\u0151rt alkot\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k. Szab\u00e1lyoz\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k: szab\u00e1lyoz\u00f3 funkci\u00f3j\u00fa feh\u00e9rj\u00e9k, mint p\u00e9ld\u00e1ul az inzulin, a tiroxin stb. Kontraktilis feh\u00e9rj\u00e9k: a kontrakci\u00f3s folyamatban r\u00e9szt vev\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k, mint p\u00e9ld\u00e1ul a miozin, aktin stb. Antitestfeh\u00e9rj\u00e9k: olyan feh\u00e9rj\u00e9k, amelyek a szervezetben antitesteket alkotnak, mint p\u00e9ld\u00e1ul az immuniz\u00e1l\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k.
\nA feh\u00e9rj\u00e9k oszt\u00e1lyoz\u00e1sa t\u00e1p\u00e9rt\u00e9k\u00fck szerint
\nAz \u00e9lelmiszerfeh\u00e9rj\u00e9k t\u00e1p\u00e9rt\u00e9ke a benn\u00fck l\u00e9v\u0151 aminosavak t\u00edpus\u00e1t\u00f3l \u00e9s mennyis\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcgg, \u00edgy t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szempontb\u00f3l h\u00e1rom kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolhat\u00f3k: teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 feh\u00e9rj\u00e9k, f\u00e9lig teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 feh\u00e9rj\u00e9k \u00e9s nem teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 feh\u00e9rj\u00e9k az \u00e9lelmiszerfeh\u00e9rj\u00e9k aminosav\u00f6sszet\u00e9tele szerint.
\n1. A teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 feh\u00e9rj\u00e9k az esszenci\u00e1lis aminosavak teljes sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t tartalmazz\u00e1k, elegend\u0151 mennyis\u00e9gben, megfelel\u0151 ar\u00e1nyban, nemcsak a feln\u0151ttek eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek fenntart\u00e1s\u00e1hoz, hanem a gyermekek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9hez is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a tejipari kazein, laktalbumin, toj\u00e1s a toj\u00e1salbuminban, ovalbumin, h\u00fas az albuminban, miozin, sz\u00f3jabab a sz\u00f3jababfeh\u00e9rj\u00e9ben, b\u00faza a b\u00fazaglut\u00e9nben, kukorica a glut\u00e9nben \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.
\n2. A f\u00e9lig teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 feh\u00e9rj\u00e9k az esszenci\u00e1lis aminosavak teljes sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t tartalmazz\u00e1k, de egyes aminosavak sz\u00e1ma \u00e9s ar\u00e1nya nem megfelel\u0151, \u00edgy az \u00e9let fenntart\u00e1s\u00e1ra alkalmasak, de a n\u00f6veked\u00e9st \u00e9s fejl\u0151d\u00e9st nem k\u00e9pesek el\u0151seg\u00edteni, mint p\u00e9ld\u00e1ul a b\u00fazaglutenin.
\n3. A hi\u00e1nyos feh\u00e9rj\u00e9k az esszenci\u00e1lis aminosavak hi\u00e1nyos t\u00edpusait tartalmazz\u00e1k, amelyek nem k\u00e9pesek sem az \u00e9let fenntart\u00e1s\u00e1ra, sem a n\u00f6veked\u00e9s \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re, mint p\u00e9ld\u00e1ul a kukorica a kukorica gliadinban, az \u00e1llati k\u00f6t\u0151sz\u00f6vet \u00e9s a h\u00fasb\u0151r a gliadinban, a bors\u00f3 a sz\u00f3ja globulinban \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.
\nAj\u00e1nlott feh\u00e9rjebevitel \u00e9s f\u0151 \u00e9lelmiszerforr\u00e1sok
\nA K\u00ednai T\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1studom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g szerint a feln\u0151tt f\u00e9rfiak sz\u00e1m\u00e1ra aj\u00e1nlott feh\u00e9rjebevitel 70 g\/nap, ami 525 g toj\u00e1snak felel meg, a n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra pedig 65 g\/nap, ami 490 g toj\u00e1snak felel meg. A feh\u00e9rjesz\u00fcks\u00e9gletet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9letkorok \u00e9s munkaintenzit\u00e1s eset\u00e9n a mell\u00e9kelt t\u00e1bl\u00e1zat mutatja.
\nA feh\u00e9rjeforr\u00e1sok k\u00e9t kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolhat\u00f3k: n\u00f6v\u00e9nyi feh\u00e9rj\u00e9k \u00e9s \u00e1llati feh\u00e9rj\u00e9k. A n\u00f6v\u00e9nyi feh\u00e9rj\u00e9k k\u00f6z\u00fcl a gabonaf\u00e9l\u00e9k k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 10% feh\u00e9rj\u00e9t tartalmaznak, ami az energiasz\u00fcks\u00e9glet miatt \u00e1ltal\u00e1ban a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kfeh\u00e9rje f\u0151 forr\u00e1sa. A bab feh\u00e9rj\u00e9ben gazdag, a sz\u00f3jabab ak\u00e1r 36%~40% feh\u00e9rj\u00e9t tartalmaz, az aminosav-\u00f6sszet\u00e9tel is \u00e9sszer\u0171bb, a hasznosul\u00e1si ar\u00e1ny is magasabb, a n\u00f6v\u00e9nyi feh\u00e9rje min\u0151s\u00e9ge.
\nA toj\u00e1s 11%~14% feh\u00e9rj\u00e9t tartalmaz, amely fontos forr\u00e1sa a kiv\u00e1l\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 feh\u00e9rj\u00e9knek. A toj\u00e1st ide\u00e1lis feh\u00e9rj\u00e9nek nevezik, mivel aminosav-\u00f6sszet\u00e9tele a legk\u00f6zelebb \u00e1ll az emberi feh\u00e9rje aminosavmint\u00e1zat\u00e1hoz. A tej (teh\u00e9ntej) \u00e1ltal\u00e1ban 3,0%-3,5% feh\u00e9rj\u00e9t tartalmaz, \u00e9s az anyatejen k\u00edv\u00fcl a legjobb feh\u00e9rjeforr\u00e1s csecsem\u0151k \u00e9s kisgyermekek sz\u00e1m\u00e1ra. A h\u00fas mag\u00e1ban foglalja a baromfi, a haszon\u00e1llatok \u00e9s a halak izomzat\u00e1t. A friss izom 15%~22% feh\u00e9rj\u00e9t tartalmaz. Az izomfeh\u00e9rje t\u00e1p\u00e9rt\u00e9ke jobb, mint a n\u00f6v\u00e9nyi feh\u00e9rj\u00e9\u00e9, \u00e9s az emberi szervezet egyik feh\u00e9rjeforr\u00e1sa.
\nA t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kfeh\u00e9rje min\u0151s\u00e9g\u00e9nek jav\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben az \u00e9trendben bizonyos mennyis\u00e9g\u0171, j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 feh\u00e9rj\u00e9t kell biztos\u00edtani. Az \u00e1llati feh\u00e9rje \u00e9s a sz\u00f3jafeh\u00e9rje \u00e1ltal\u00e1nos sz\u00fcks\u00e9gleteinek a teljes \u00e9trendi feh\u00e9rje 30%-50%-nek kell lennie.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
What are the classifications and sources of protein? Classification by source Proteins can be categorized by source into animal proteins and plant proteins, which contain different amino acids. Generally speaking, there is not much difference between plant and animal proteins in nature, but there are some differences in the composition and quantity of amino acids. […]<\/p>","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[46],"tags":[],"yoast_head":"\n