Hogyan tudnak a márkák megfelelni a fenntartható és egészséges táplálkozás iránti fogyasztói igénynek?

A fogyasztók "egészségesebb" ételeket és italokat akarnak. Az Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA) által végzett fogyasztói felmérés szerint a fogyasztók 87%-je szerint fontos, hogy egészségesen táplálkozzanak, és 63%-ük változtatni akar az étrendjén, hogy egészségesebbé tegye azt.
Ugyanakkor a fogyasztók a fenntarthatóbb életmódot keresik.Ugyanez az FSA felmérés kimutatta, hogy a fogyasztók 73%-je fontosnak tartja, hogy olyan élelmiszereket vásároljon, amelyek kevésbé terhelik a környezetet.
Mindkét trend mögött a rugalmas vegánság térhódítása áll. A növényi alapú tejtermékek olyan kategória, amely az elmúlt években a rugalmas vegán táplálkozási lehetőségeknek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt.
A Future Market Insights szerint a növényi alapú tej piaca 2021 és 2031 között "valószínűleg jelentősen növekedni fog", 8,8% éves összetett növekedési rátával, mivel a fogyasztók egyre inkább lemondanak a hagyományos tejtermékekről a szója-, zab- vagy mandulaalapú alternatívák javára. Hogyan reagálnak a nagy márkák arra, hogy a fogyasztók olyan tejmentes termékeket kívánnak, amelyek egyszerre táplálóak és fenntarthatóak? Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a növényi alapú tejgyártóknak az emberi és a bolygó egészségével kapcsolatban? Hogyan terveznek fejlődni a változó fogyasztói igényekkel szemben?
Zabtej Ha a fogyasztók egészségügyi, környezetvédelmi és etikai okokból lemondanak a hagyományos tejtermékekről, nem olyan könnyű eldönteni, hogy melyik növényi alapú alternatívát használják. A szójatej klasszikus tejalternatívának számít, és a legnépszerűbb növényi alapú termék a piacon. Észak-Amerikában azonban az elmúlt években a mandulatej volt a legnépszerűbb növényi alapú tej a piacon. Nem csak ez, hanem a sok növényi tej közül a zabtej is erős pozícióban van, és mára Európában és az Egyesült Államokban is fontos kategóriává vált, piacvezető. Az Egyesült Királyságban például az IRI Infoscan adatai szerint a zabtej kiskereskedelmi forgalma 2020-ban elérte az $181 millió forintot, ami 98% éves növekedést jelent, és ezzel a zabtejet a legnagyobb tejtermék alternatív italként határozta meg.
A kihívás.
Nem könnyű feladat biztosítani, hogy a növényi alapú tejtermékek megfeleljenek az emberek és a bolygó egészségügyi igényeinek. A növényi alapú alternatívák gyakran természetes módon alacsonyabb fehérje- és kalciumtartalommal rendelkeznek, mint a hagyományos tej. A környezeti fenntarthatóság szempontjából nem minden növényi alapú tejfajta egyforma: a mandula több vizet igényel, mint bármely más tejipari alternatíva: több mint 1500 liter vízre van szükség egy liter tejalternatíva előállításához. A növényi alapú italgyártóknak figyelembe kell venniük termékeik fenntarthatóságát. Bár a környezet szempontjából jobb lehet, ha mindenki kevesebb tej- és hústerméket eszik és iszik, ezeket a termékeket nem mind ugyanolyan módon, azonos szénlábnyommal állítják elő, ezért potenciálisan negatív hatással lehetnek a környezetre. A legtöbb növényi alapú tejgyártó számára a legnagyobb kihívás annak biztosítása, hogy a teljes ellátási és termelési láncuk minimalizálja a szénlábnyomot.
A változó fogyasztói igények kielégítése Egy másik kihívás az, hogy hogyan reagáljunk a fogyasztói igények változására. Tudjuk, hogy sok fogyasztó csökkenti a hús- és tejtermékek fogyasztását a növényi alapú alternatívák javára. Szintén a legfontosabb, hogy a fogyasztók egyre inkább részt vesznek az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben. Az Unilever például 2025-re a felére akarja csökkenteni a közvetlen tevékenységeiből származó élelmiszer-hulladékot, és jelenleg a beszállítókkal és a vásárlókkal együtt dolgozik azon, hogy az élelmiszerlánc egészében csökkentse a hulladékot.
A fenntartható csomagolás iránti fogyasztói kereslet is növekszik. Ma a legtöbb fogyasztó a vásárláskor a fenntartható csomagolást és termékeket helyezi előtérbe. A Reportlinker szerint a fenntartható élelmiszercsomagolás globális piaca a 2021-es 196,26 milliárd USD-ről 2022-re várhatóan 211,56 milliárd USD-re nő, 7,8% CAGR-rel, és a piac 2026-ra várhatóan eléri a 280,1 milliárd USD-t, 7,3% CAGR-rel növekedve az időszak alatt. A gyártók kénytelenek újragondolni a csomagolásban használt anyagokat, amit a globális fenntartható fejlődési célok (GSDG-k) kettős ereje hajt. A Presence kutatása szerint a csomagolási ellátási láncban az újrahasznosítható tárolóedények használata 23%-tel nőtt a tavalyi évhez képest, 9%-tel az aszeptikus kartondobozok és 2%-tel az üveg esetében. Várhatóan az élelmiszerpiac jövőjében a termékek csomagolása nagymértékben befolyásolja majd a fogyasztók vásárlási döntéseit, és egyre népszerűbbek lesznek a "0-hulladék" csomagolásra épülő termékek.