Az artemizinin gyors felszabadulású szilárd diszperzió előállítási folyamatának optimalizálása kettős hordozórendszer alkalmazásával
A malária a malária parazitái által okozott, szúnyogok által terjesztett, világszerte elterjedt, rendkívül halálos kimenetelű, rosszindulatú fertőző betegség. A malária paraziták ciklikus terjedése és összetett életciklusa miatt nehéz a malária teljes felszámolása. A legtöbb hagyományos maláriaellenes gyógyszer, mint például a klorokin, a kinin, az imikvin és a piperakin, rezisztenciát fejlesztett ki és hatástalanná vált. Az artemizinin (ART) osztályú maláriaellenes gyógyszerek gyors hatásúak, és jelenleg elismert, hogy alacsony toxicitásúak, és még nem mutattak nyilvánvaló rezisztenciát, így első vonalbeli maláriaellenes gyógyszerekké váltak. Az ART egy szeszkviterpén-lakton, amelyet az Artemisia annua L. leveléből vonnak ki. Nemcsak az egyetlen első vonalbeli maláriaellenes gyógyszer a malária kezelésére, hanem számos biológiai aktivitással is rendelkezik, mint például vírusellenes, immunszabályozó, gyulladáscsökkentő, parazitaellenes, gombaellenes és daganatellenes. Azonban rossz víz- és lipidoldékonysága miatt rosszul oldódó gyógyszer, in vivo nem teljes felszívódással és alacsony biológiai hozzáférhetőséggel. Az artemizinin klinikai alkalmazását korlátozó problémák hatékony megoldása érdekében az elmúlt években számos új módszert alkalmaztak az artemizinin alapú gyógyszerformulációkhoz, amelyek közül a szilárd diszperziós technológia kapott figyelmet.
A szilárd diszperzió (SD) olyan diszperziós rendszer, amelyet szilárd hidrofób gyógyszerhatóanyagok molekuláris vagy mikrokristályos állapotban lévő szilárd hidrofil inert hordozóban történő diszpergálásával hoznak létre. Jelentősen növelheti a hatóanyag oldhatóságát és kioldódását, elősegítheti a gyógyszerek orális felszívódását, javíthatja a biológiai hozzáférhetőséget, valamint a megfelelő hordozók és segédanyagok kiválasztásával stabil és nagymértékben diszpergált hatóanyagokat, sőt, akár tartós és szabályozott felszabadulási hatást is elérhet. Ansari és munkatársai a dihidroartemizinin szilárd diszperzióját állították elő PVP K30 mint egyetlen vivőanyag felhasználásával, és megállapították, hogy a dihidroartemizinin amorf komplexként létezett a vivőanyaggal, amelynek oldhatósága 50-szer nagyobb volt, mint a hatóanyagé; Yang és munkatársai. az evodiamin szilárd diszperzióját poloxamer 188-at, mint optimális hordozót használva állította elő, amely nagymértékben javította a hatóanyag oldódását anélkül, hogy befolyásolta volna a hatóanyag tartalmát és morfológiáját; Li és munkatársai szilárd ART-diszperziót (ART-SD) és tartós felszabadulású ART-SD-t állítottak elő PEG 6000 lecitint kettős hordozóként és III akrilgyantát egyetlen hordozóként használva. Az egyetlen hordozóval összehasonlítva, a szilárd diszperziók készítése két vagy több hordozóból álló vegyes hordozóval több előnnyel járhat a hatóanyag-felszabadulási sebesség szabályozásában és a hatóanyag kioldódásának javításában. Jelenleg azonban nem világos, hogy a hordozó típusa hatással van-e az ART oldódására, és a gyors felszabadulású ART-SD kettős hordozót használó ART-SD előállításának folyamatfeltételeit nem optimalizálták. Ez a cikk lecitint, a szilárd diszperziókhoz gyakran használt hordozót és PEG 6000-et vagy PVP K30-at használ kettős hordozóként, hogy összehasonlítsa a különböző hordozótípusok és arányok hatását a hatóanyag kioldódására. A kettős hordozós gyors felszabadulású ART-SD előállítási folyamatát optimalizáltuk, és az optimális receptúrával készített szilárd diszperzióban a gyógyszerhordozók létezési állapotát IR és DSC módszerekkel tisztáztuk, fontos alapot teremtve a rosszul oldódó gyógyszerek klinikai hatékonyságának javításához.
A szilárd diszperziós technológia a gyógyszereket nagymértékben diszpergálja a megfelelő hordozóanyagokban, és amorf, mikrokristályos, molekulárisan diszpergált vagy kolloidálisan diszpergált állapotban létezik. A gyomor-bélrendszeri folyadékkal való érintkezés után a gyógyszer oldódási sebessége felgyorsul, elősegítve a gyógyszer felszívódását és javítva a biológiai hozzáférhetőséget, ezáltal javítva a rosszul oldódó gyógyszerek rossz orális felszívódásának problémáját. A hordozó tulajdonságai és a hatóanyag-felszabadulás jellemzői szerint a szilárd diszperziókat gyors felszabadulású, szabályozott felszabadulású és bélsavval bevont szilárd diszperziókra osztják. Ez a cikk hidrofil hordozóanyagokat választ ki, és jó nedvesedési tulajdonságaikat használja ki az ART gyors felszabadulásának lehetővé tételére a gyors felszabadulású ART-SD-ben. Az 50 percen belüli oldódási sebesség sokkal magasabb, mint a fizikai keverékek és az ART alapanyagoké, ami előnyös az ART orális beadásának hiányos felszívódásának problémájának megoldásához.
Másodszor, a kettős hordozók nagyobb mértékben képesek növelni a hatóanyag kioldódását, mint az egyszerű hordozók. A szójalecitin szolubilizáló tulajdonságokkal rendelkezik, míg a PVP K30-nak a nedvesedés fokozása, az oldóközeg felületi feszültségének csökkentése és a gyógyszer kristályosodásának gátlása a jellemzője. A PVP K30-at széles körben használják a nehezen oldódó gyógyszerek oldódásának javítására. A PEG 6000-et lecitinnel is keverték kettős hordozóként az ART-SD előállításához, de a különböző kompozit hordozók hatása az ART-SD-ből származó ART oldódására jelenleg nem tisztázott, és a kettős hordozókat használó ART-SD előállításának folyamatfeltételeit nem optimalizálták. Ez a cikk a PVP K30 és PEG 6000 kettős hordozóként kombinált foszfatidilkolin hatását vizsgálja az ART oldódására. Megállapítható, hogy a foszfatidil-kolin PVP K30 jobb, és meghatározásra kerül a kettő aránya. Ennek alapján optimalizálják a gyors felszabadulású ART-SD kettős hordozó oldószeres módszerrel történő előállításának folyamatfeltételeit, ami fontos alapot teremt az új ART-formulák kifejlesztéséhez.
Ebben a kísérletben az ART oldódási sebességét használták értékelési indexként. A kettős hordozótípusok, az összetett hordozó arányok, a reakcióidő, az oldószer adagolása stb. egytényezős szűrésén keresztül a kettős hordozórendszert használó, gyors felszabadulású ART-SD előállítására szolgáló optimális formulát a következőképpen határoztuk meg: 50 mg ART, 50 mg szójalecitin, 350 mg PVP K30 (szójalecitin és PVP K30 aránya 1:7). Az optimális eljárással előállított szilárd diszperzió hatóanyagtartalma 10,55% ± 0,04% volt, az oldódási egyensúlyt 30 perc alatt érte el. Az 50 percen belüli oldódási sebesség 87,21% ± 2,28% volt, jelentősen magasabb, mint a PM 3,45% ± 1,68% és az ART alapanyag 0,05% ± 0,15%. A DSC és az IR elemzés azt jelzi, hogy az ART és a hordozó között hidrogénkötések alakulnak ki, és új amorf állapotban léteznek. További kutatásokat fognak végezni annak megállapítására, hogy az ART-SD javíthatja-e az ART mint rosszul oldódó gyógyszer alacsony orális biológiai hozzáférhetőségét, fokozhatja-e maláriaellenes aktivitását, és hatékonyabb maláriaellenes gyógyszereket biztosíthat-e a klinikai alkalmazáshoz.