Milyen a dúsított élelmiszerek piaca az ázsiai és csendes-óceáni térségben?

| Az élelmiszerek dúsítása a tápanyagok hozzáadása az élelmiszerekhez tápértékük növelése érdekében. Az élelmiszerek, italok, ételízesítők, tejtermékek és gyermekélelmiszerek az élelmiszerek dúsításának fő eszközei a világ minden országában. Az utóbbi években a dúsított élelmiszerek piaca fellendülőben van, mivel a fogyasztók egészségtudatosabbá váltak.
Ma az ázsiai-csendes-óceáni térség dúsított élelmiszerek piacára összpontosítunk. Reméljük, hogy ez a cikk némi inspirációt és segítséget nyújthat az érintett iparági szereplőknek és olvasóknak.
Élelmiszer-dúsítás
"Az élelmiszerek dúsítása a tápanyagok, például fehérjék, ásványi anyagok és vitaminok hozzáadása az élelmiszerek és italok tápértékének növelése érdekében. Olyan csoportok, mint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az élelmiszerek dúsítását a globális alultápláltság elleni küzdelem kulcsfontosságú stratégiájának tekintik. Összességében az élelmiszer-dúsítás piaca a kormányzati szervezetek széles körű támogatásának köszönhetően virágzik.
Számos fejlődő és nem fejlett ország jár az élen, és kötelezővé teszi az élelmiszerek dúsítását. Ez hozzájárult a dúsított élelmiszerek piacának drámai növekedéséhez az egyes régiókban.
Észak-Amerika uralja az élelmiszer-dúsítási piacot. A növekvő egészségügyi aggályok és a gyakori egészségügyi válságok miatt azonban az ázsiai és csendes-óceáni térségben a legmagasabb a dúsított élelmiszerek növekedési üteme.
Ázsiai csendes-óceáni piac
Az ázsiai-csendes-óceáni élelmiszer-dúsítási piac várhatóan jelentős, több mint 18% CAGR-rel fog növekedni 2022 és 2027 között. Az olyan országok, mint India, Ausztrália és Vietnám mostanában kötelezővé teszik a gyakran fogyasztott alapvető élelmiszerek, például a búza, a rizs, az étolaj és a tej vitaminokkal és néhány ásványi anyaggal, például vassal és jóddal történő dúsítását.
Az ázsiai-csendes-óceáni térségben a dúsított élelmiszerek fogyasztása magas az olyan országokban, mint Kína, Japán és India, amelyek együttesen az ázsiai-csendes-óceáni dúsított élelmiszerek piaci részesedésének mintegy 60%-jét teszik ki.
Az élelmiszer-dúsító ipar az olyan összetevők, mint a vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék és aminosavak előkeverékei terén is jelentős szereplővé vált. A piacot azonban korlátozza a magas nyersanyag- és feldolgozási költség.
Az olyan feltörekvő gazdaságokban, mint Kína és India, valószínűleg megugrik a vitaminnal dúsított élelmiszerek iránti kereslet. Ezek az országok tovább bővítik a dúsított élelmiszerek előállítási kapacitását azáltal, hogy növelik a nyersanyagok, például az előkeverékek elérhetőségét. Ezeken az országokon kívül az olyan országok, mint Vietnam és Ausztrália szintén jelentős szereplők a dúsított élelmiszerek terén, mind a magas fogyasztás, mind a helyi termelés tekintetében.
Kína
Kína közel 25% piaci részesedéssel piacvezető az ázsiai és csendes-óceáni térségben. Kína egyben a leggyorsabban növekvő piac is, ahol nagy a kereslet a funkcionális élelmiszerek és italok iránt. Kínában az emberek többsége vas- és cinkhiányban szenved, ami az olyan betegségekben szenvedők számának növekedéséhez vezetett, mint a vérszegénység és az idegcső-rendellenességek. Ez viszont hozzájárul a vas, cink és folsav hozzáadásával dúsított alapvető élelmiszerek, például búza és rizs iránti növekvő kereslethez.
Kína a dúsított élelmiszerek termelési központjává is válik, és a helyi kereslet közel 80%-nyi részét fedezi, beleértve a dúsított csecsemő- és kisgyermekétkeztetést is.
A kutatási és fejlesztési lehetőségek összeadódnak, hogy ösztönözzék a dúsított élelmiszerek előállítását Kínában. A kínai termelési piac versenyelőnyre tesz szert a nyersanyagok, különösen a vitaminok stabil ellátási láncának köszönhetően, amelyek a legtöbb élelmiszeripari alapanyagban előnyben részesülnek. Az előkeverékek hazai piacra történő szállítása mellett Kína a legtöbb ázsiai országba, így Japánba, Malajziába és Thaiföldre is jelentős vitamin-exportőr.
A kínai élelmiszer-dúsító ipar és a kapcsolódó iparágak, mint például az előkeverékek/erősítők, komoly támogatást kaptak a kormánytól, például az "Egészséges Kína 2030" stratégia keretében.
Szabályozási szempontból Kína szigorú előírásokat alkalmaz a dúsított élelmiszerekre, amelyeket mind a helyi gyártóknak, mind az importőröknek be kell tartaniuk.
India
India jelenleg az ázsiai-csendes-óceáni erősített élelmiszerek piacának 20%-ját teszi ki, köszönhetően a népesség növekedésének, az innovatív élelmiszerformátumoknak és a szabályozási támogatásnak, amelyek fellendítették az élelmiszeripart.
Indiában az élelmiszerek dúsítása korábban a jódozott só dúsítására korlátozódott, de mivel a lakosság körében egyre nagyobb problémát jelent az alultápláltság, a kormány az élelmiszerek dúsítását olyan élelmiszerekre is kiterjesztette, mint az étolaj, a tej és a búza. Ezeket az alapvető élelmiszereket olyan tápanyagokkal kell dúsítani, mint az A- és D-vitamin, folsav, vas, jód és B12-vitamin. Ez a kezdeményezés jelentős lendületet adott az indiai dúsított élelmiszerek, valamint a vitamin- és ásványi anyag előkeverékek piacának.
India kiemelkedő piaci részesedéssel rendelkezik a dúsítás/előkeverékek terén. A C-vitamint tartalmazó vitaminpremixek a legnépszerűbbek, amelyek az ország teljes vitaminfogyasztásának több mint 50%-át teszik ki.
Ugyanakkor a B12-vitamin, a D-vitamin és a B9-vitamin esetében is jelentős növekedési lehetőségek várhatók, mivel a kormány által az öt év alatti gyermekek alultápláltságára válaszul bevezetett élelmiszer-dúsítási követelményeket követően jelentősen megnőtt az étolajokban, a tejben és az anyatej-helyettesítő tápszerekben történő dúsítás alkalmazása.
India a saját termelékenységéből is képes kielégíteni a dúsított premixekre vonatkozó igényeit. Vitaminokat exportál Bangladesbe, Új-Zélandra, az Egyesült Államokba és néhány európai országba is.
A szabályozási fronton India számos élelmiszertermékre vonatkozóan kötelező dúsítási követelményeket ír elő. Ezen túlmenően 2018-ban India külön logót - "+F" - használ a dúsított élelmiszerek kategóriájára. A logó továbbá sajátos identitást ad a dúsított élelmiszerekkel foglalkozó vállalatoknak India-szerte.
Japán.

Japánban az élelmiszerek dúsítását általában búzából, kukoricából és rizsből készült élelmiszerek esetében végzik, olyan tápanyagok hozzáadásával, mint a folsav, vas és A-vitamin. A japán piac az ázsiai-csendes-óceáni piac közel 15%-át teszi ki, és ez a részesedés várhatóan növekedni fog, mivel az "egészséges élelmiszerek" egyre népszerűbbé válnak Japánban.
Egyrészt Japán a dúsított élelmiszer-szükségletének 60% részét helyi termeléssel fedezi, és emellett dúsított élelmiszereket exportál más ázsiai-csendes-óceáni országokba, például Kínába.
Másrészt Japán az erősítőszerek iránti igényét Kínából származó importból fedezi. A fő kereslet ezen adalékanyagok (pl. B3-, E- és C-vitamin) iránt a tejtermékek és az anyatej-helyettesítő tápszerek szegmenséből származik, amelyek két olyan területet jelentenek, amelyek jó növekedési kilátásokkal rendelkeznek Japánban.
Ami a szabályozást illeti, Japánban szigorú szabályok vonatkoznak a dúsított élelmiszerek tápértékére és a címkén feltüntetett állításokra. Bár a dúsított élelmiszerek fogyasztása jelentős az országban, a japán piac növekedését némileg hátráltatja az élelmiszerek dúsításával kapcsolatos korlátozott tudatosság a régióban, valamint a termékcsaládok nem egyértelmű szegmentálása, ahol a dúsított élelmiszereket csak az egészséges élelmiszerek közé sorolják.
Egyéb ázsiai és csendes-óceáni térség
Vietnamban és Ausztráliában is nő a kereslet a dúsított élelmiszerek iránt a fenntartható gazdasági növekedés, az élelmiszeripar bővülése és az export növekedése miatt.
Ausztráliában a piac növekedését elsősorban a táplálkozási szempontból funkcionális élelmiszerek gyártása és az olyan országokba, mint Kína, irányuló export, különösen a dúsított tejtermékek, hajtja.
Ezen túlmenően a dúsított élelmiszerek növekedésének egyik fő pillére ezekben az országokban az egyes élelmiszer-kategóriákra vonatkozó kötelező dúsítási követelmények. Például a kenyérkészítéshez használt búzalisztet folsavval kell dúsítani az ausztrál szabályozási követelmények szerint. Ezekben az országokban is óriási növekedési lehetőségek nyílnak a dúsított élelmiszerek terén.
Következtetés
A jövőben az ázsiai-csendes-óceáni piac várhatóan önellátó lesz a dúsított élelmiszerek iránti kereslet tekintetében, köszönhetően annak, hogy a dúsított élelmiszerek nagyszabású termelési központja. A kiterjedt kormányzati támogatás, a fokozatos lokalizáció és az erős nyersanyag-ellátási lánc együttesen erősítik Ázsia és a csendes-óceáni térség pozícióját az élelmiszer-dúsítási ágazatban.
Emellett a dúsított élelmiszeripar erőteljes növekedését elősegíti az élelmiszerek dúsításával és annak előnyeivel kapcsolatos nagyobb fogyasztói tudatosság, a dúsított termékek szélesebb választéka és a termékek nagyobb láthatósága a kiskereskedelmi üzletekben.